Tegnap kezdődött és jelenleg is tart az Európai Unió 27 tagállamának részvételével az EU 2021-2027-es költségvetéséről és a járvány utáni helyreállítást célzó „Új Nemzedék EU (Next Generation EU)” névre keresztelt pénzügyi csomagról szóló tanácskozássorozat. A mostani EU-csúcs a koronavírus-járvány kirobbanása óta az első alkalom, hogy egybegyűlt az egyes tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács.
Pénteken kétfordulós megbeszéléssel indult az esemény, majd további két- és többoldalú megbeszéléseket és kicsivel éjfél előtt végződő munkavacsorát tartottak a tagállami vezetők.
Diplomáciai források szerint mégsem történt jelentős előrehaladás a legvitatottabb kérdésekben, törésvonalak húzódnak az állami vezetők között mind a költségvetés, mind a helyreállítási alap nagyságát, mind a pénzek jóváhagyásának mechanizmusát illetően.
Kérdéses az is, hogy legyen-e pénzügyi visszatérítés a nettó befizető országoknak – ezt egykor Margaret Thatcher harcolta ki az Egyesült Királyság számára, és mostanra hiába véli úgy a tagállamok többsége, hogy el kéne törölni, a visszatérítéseket kapó országok (pl. Hollandia) erősen harcolnak azért, hogy megmaradjon az eddigi visszatérítési rendszer, a hollandokon kívül Németország, Ausztria, Svédország és Dánia kap a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus részeként egyösszegű visszatérítést.
További kérdés, hogy végül feltétele lesz-e a kifizetéseknek az olyan EU-s alapértékek betartása, mint a demokrácia és a jogállamiság – a Lisszaboni Szerződés szerint ezek teszik az Európai Uniót nemcsak gazdasági, de értékközösséggé is, azonban ezen alapértékek és feltételek ellen harcol jelenleg Magyarország és Lengyelország.
(Lengyelországban jól mutatja ezt az, hogy a lengyel választások eredeti, májusra kitűzött időpontjának elhalasztásáról felhatalmazás, a parlamenti Alsóház döntése nélkül határozott a konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) pártelnöke, Jarosław Kaczynski és a PiS koalíciós partnere, az Egyetértés Pártjának elnöke, a jelenlegi miniszterelnök-helyettes Jarosław Gowin. Végül a lengyel választásokat most vasárnap, július 12-én tartották meg, és az időzítéssel való trükközéssel be is igazolódott a konzervatív vezetők számítása: hajszállal, de nyert miniszterelnök-jelöltjük, Andrzej Duda.)
A „takarékos négyeknek” nevezett EU-tagállamok, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország kisebb költségvetést szeretnének, és nagyobb beleszólást a pénzek elosztásába és felhasználásába – korábban ők voltak az „egyszázalékosok”, vagyis azok az országok, amelyek amellett álltak ki, hogy az EU költségvetése az EU27 összesített nemzeti össztermékeinek egy százalékát tegye ki, illetve szerették volna, hogy csökkenjen a befizetéseik nagysága. Mark Rutte holland miniszterelnök – kiszivárgott információk szerint – a tegnap esti munkavacsora során hajthatatlannak tűnt az uniós pénzek jóváhagyásának mechanizmusát illetően. Kijelentette, nem tud továbblépni a közös uniós költségvetésről szóló tárgyalásokban, ha a mechanizmust valamennyi uniós tagország egyhangúlag jóvá nem hagyja.
Márpedig a holland javaslatot Spanyolország és Olaszország is határozottan ellenzi. Szerintük a mechanizmus a döntéshozatali eljárás túlzott lelassulását és a kifizetések késleltetését vonná maga után, holott a járvány utáni helyreállítást célzó pénzügyi mentőcsomaggal kapcsolatban kulcsfontosságú, hogy az a lehető leghamarabb érkezzen oda, ahol baj van.
Jelentős a törés észak és dél, kelet és nyugat között: előbbiek a kifizetési mechanizmus kérdésében nem értenek egyet, utóbbiak pedig a költségvetés nagyságát illetően. A keleti tagállamok nagyratörő elképzeléseivel szemben a nyugati országok takarékosabb tervekkel rendelkeznek – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint nagy esélye van annak, hogy sem szombaton, sem vasárnap nem születik megállapodás.
Az Európai Bizottság mindenesetre konkrét tervekkel rendelkezik: az EU-s költségvetés nagyságát 1074 milliárd euróra lőtték be, illetve az Új Generáció EU mentőcsomag 750 milliárd eurót tenne ki. Utóbbi kétharmad rész vissza nem térítendő, minden tagországnak automatikusan folyósított támogatásokból, egyharmad részben pedig önkéntesen felvett hitelekből állna.
Charles Michel, az Európai Tanács belga elnöke a szombati hivatalos programokat megelőzően kora reggel Angela Merkellel, Emmanuel Macronnal, valamint a spanyol és olasz miniszterelnökökkel, Pedro Sánchezzal és Giuseppe Contéval tartott megbeszélést. Ezt követően Michel újabb javaslattal állt elő a tárgyalási folyamatok előlendítése érdekében: a 750 milliárd eurós mentőcsomagban változna a támogatás és a hitel aránya, a korábbi 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró lenne a vissza nem fizetendő támogatások összege. Michel mindezt bizonyos programok és szervezetek, például egy falvak fejlesztését célzó program, az egészségügynek folyósított támogatások, a Horizon Europe kutatóprogram és az Európai Kutatási Tanács tervezett támogatásának csökkentésével kívánja elérni, az ezektől elvett milliárdokkal összesen 50 milliárd euróval nőne a hitelalap.
Ígéretes esemény, hogy a módosított javaslatot Hollandia hajlandó tárgyalási alapnak venni, azonban a legtöbb kérdés továbbra is nyitva áll.
A legfrissebb, szombaton benyújtott, egyelőre még élesen vitatott 65 oldalas tervezet szerint az alábbiaknak megfelelően állna össze a következő hétéves EU-költségvetés:
- Egységes piac, innováció és digitális eszközök: 131,3 milliárd euró
- Kohézió, ellenállóképesség és értékek: 384,3 milliárd euró
- Nemzeti források és környezet: 355,6 milliárd euró
- Migráció és határmenedzsment: 22,29 milliárd euró
- Biztonság és védelem: 13,17 milliárd euró
- Külkapcsolatok: 98,4 milliárd euró
- Európai közigazgatás: 73,1 milliárd euró
Érdekesség, hogy bár Charles Michel azt állította, a szombati tervezetében nem módosul a költségvetés teljes összege, a fenti tételek összesen 1,078 billió eurót tesznek ki, ami 4 milliárd euróval több, mint a korábbi tervezet végösszege. Hogy honnan jön a 4 milliárd eurós különbözet, egyelőre nem derült ki.
Szombaton délután kiszivárgott egy állítólag a magyarok által módosított szövegtervezet is, amiben a kifizetések feltételeként a jogállamiságot megnevező részeket módosította Magyarország. A visegrádi négyek délután kettő körül tartottak megbeszélést, majd Charles Michel és Orbán Viktor öt óra előtt néhány perccel ült le kétoldali megbeszélésre. Az EU-csúcsnak vasárnap lesz vége.
