Az államfő vezeti a lengyel választások második fordulóját is, az exit poll szerint nagyon szoros versenyben, ezzel, ha az eredmény így marad, újabb öt évig ő vezetheti majd az országot.

Az exit polok szerint Duda a szavazatok 50,4%-át míg ellenfele 49,6%-át kapta meg, azonban itt még 2%-os a hibahatár és a külföldi szavazatok is még változtathatnak, azaz ez az eredmény még közel sem biztos.

A hivatalos eredmények holnap délutánig, de az eredmény szorossága miatt akár kedd reggelig is várathatnak még magukra.

Frissítés (23:00)

A két jelölt a két Lengyelország egy-egy megtestesítője, és ez az eredményeken is meglátszik. Bár mindketten nagyvárosokban, elitgimnáziumokba jártak, az ország legjobb egyetemein szereztek diplomát és doktori címet, sőt még ugyanannak a krakkói választókörzetnek is voltak a képviselői, mégis hátterük teljesen különböző.

Amíg Trzaskowski egy híres jazz zenész fia, Varsóban született és nőtt fel, egy évet élt Amerikában, tanult az Oxfordon és Párizsban is, addig Duda szülei a bányászati egyetemen oktattak, tagja volt a lengyel cserkészetnek és konzervatív-katolikus neveltetést kapott.

Ez meg is látszik a választások eredményein: Trzaskowski legnagyobb támogatói csoportja a 30 éven aluliak, Dudát 50 és a 60 feletti korcsoport támogatta erősebben. A hatalmon lévő államfő vidéken jobb eredményeket ért el, ellenfele a nagyobb városokban kapott több szavazatot. Az iskolázottsági megosztottság látványos, amíg a 8 általánossal vagy kevesebbel rendelkezők körében 77% Dudára szavazott, addig főiskolai vagy magasabb végzettségűek közt Trzaskowski kapta a voksok kétharmadát. Az egyetemi hallgatók körében nagyjából fele-fele volt a jelöltek támogatottsága.

Korábban írtuk:

A kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság Párt (PiS), Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló jelöltje a második elnöki ciklusát kezdheti meg, miután a szavazatok 50,4%-át szerezte meg a második fordulóban. Duda a kampányban az ország stabilitását helyezte előtérbe, azt azonosítva a közte és a kormányzó pártokkal kialakult jó viszonnyal (Duda maga is tagja volt a PiS-nek korábban).

Ellenfele, Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere a voksok 49,6%-át kapta, ő az ellenzéki, liberális-konzervatív Polgári Platform (Platforma Obywatelska, PO) jelöltjeként mérette meg magát. A pártban sokáig beszélték, hogy esetleg Donald Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke lehetne a jelölt, miután Tusk európai mandátuma lejárt 2019-ben, de a korábbi ET-elnök novemberben bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget. Ezután a PO küldöttei Małgorzata Kidawa-Błońska-t választották meg jelöltnek, de ő május közepén elállt a megmérettetéstől, valószínűleg a romló támogatottságának köszönhetően.

Az első fordulóban Duda a szavazatok több, mint 43%-át míg ellenfele 30%-ot kapott. Kettejük harca azután vált igazán szorossá, hogy az első fordulóból tovább jutva, az ellenzéki szavazók a varsói polgármester mellé tették le voksukat.

Duda fő kampány ígéretei a „hagyományos lengyel család” megőrzése, a szexuális kisebbségeket negatívan érintő törvények bevezetésével. Egy hete például bejelentette, hogy tilossá teszi az azonos nemű párok számára az örökbefogadást.  Az államfő a választási kampánya során máskor is szóba hozta már a melegjogokat, júniusban például azzal váltott ki nagy felháborodást, hogy az „LMBTQ-ideológiát” a kommunizmushoz hasonlította.

De Duda pártja, a kormányon lévő Jog és Igazságosság (PiS) volt az is, amelyik bejelentette októberben, hogy börtönnel büntetnék a fiatalok számára nyújtott szexuális felvilágosítást és fogamzásgátlással kapcsolatos ismeretek oktatását.

Ezzel szemben Trzaskowski zöldpolitikával, liberális államreformokkal, valamint a szexuális kisebbségek jogainak kiszélesítésével kampányolt első sorban.