„Tájékoztatom egyúttal, hogy a kérdésében sugalmazottakkal ellentétben nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá. Ezért nemzetgazdasági érdek, hogy mindenkit támogassunk, aki megfelel az előírt feltételeknek”

– ezt a választ adta Vadai Ágnesnek Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, amikor a Demokratikus Koalíció arról érdeklődött, mi is indokolja a Mészáros Lőrincnek és más kormányközeli oligarcháknak juttatott vissza nem térítendő állami támogatásokat.

A levélváltásról beszámoló Mfor emlékeztet: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. májusban 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott szállodái tataroztatására, de ugyanekkor a Csányi Sándor, Hernádi Zsolt és Garancsi István által tulajdonolt egyik cég 8,6 milliárd forintot kapott a a Tihanyi Kastélyszálló fejlesztésére.

Ez a projekt már korábban is részesült egy 2,9 milliárdos állami támogatásban, úgyhogy a G7 számításai szerint szobánként 77 millió forinttal támogatták meg a magyar adófizetők a három szupergazdag üzletembert.

De több százmilliós támogatásokat kaptak kevésbé ismert kormányközeli üzletemberek is, sőt egy orosz magánszemély tulajdonában lévő vállalkozás is.

Nem ritka, hogy az ilyen állami támogatásokat firtató ellenzéki vagy újságírói kérdésekre a kormány a nemzetgazdasági érdekre és a munkahelyteremtésre való hivatkozással reagál. A teljes képhez azonban érdemes hozzá tenni, hogy bár esetenként valóban új munkahelyek jönnek létre, ez csupán egy járulékos haszon, az elsődleges cél a „nemzeti burzsoázia” nyereségeinek a növelése.

Jól bizonyítja ezt a tényt, hogy a dolgozói szempontok könnyen feláldozhatók: hiába kapott csak a járvány alatt 17,7 milliárdot Mészáros szállodalánca, az mégsem új munkahelyeket teremtett, hanem csoportos létszámleépítésbe kezdett.

Vagy ott van az OTP Bank balatonszemesi szállodájának esete is: még a korábbi években kapott ez a projekt nagyjából félmilliárd vissza nem térítendő támogatást, a járvány idején azonban felröppent a hír, hogy a határzár miatt a vendégmunkások nem tudnak belépni az országba, ezért csúszik az építkezés.

A kormány gazdaságpolitikájának kiváló példái ezek a turisztikai pályázatok: jól mutatják azt a mechanizmust, ahogyan a kormány feltőkésíti saját gazdasági holdudvarát azokban a piaci szegmensekben, amelyek főként belföldi piacon mozognak, tehát a globális piac alakulásainak kevéssé kitettek. Azt az „ingyenpénzt” kapják meg a szupergazdagok, amit az áltagemberektől elvitat a kormány.

Nem csupán a turizmus területén hozhat bővülést az oligarchiának a mostani járvány. Ahogy azt nemrégiben már megírtuk, az állam támogatásokkal a hátuk mögött Mészáros és társai számítanak belföldön a leginkább tőkeerős szereplőknek, akik könnyű szerrel fel tudják vásárolni a járvány nyomán fellépő gazdasági nehézségekbe beleroppanó kisebb vállalkozásokat.

Ez azt jelenti, hogy a járvány hatására felerősödhet nem csupán a kormány társadalompolitikájának fő eleme, a „perverz újraelosztás” – vagyis, hogy a szegényebbektől csatornáz át forrásokat a gazdagabbak felé a politikai hatalom -, de a belföldi gazdasági tevékenység is tovább koncentrálódhat egy néhány politikailag lojális nagyvállalkozó kezében.

Az állami hátszél egyébként nem csupán anyagi támogatásokban nyilvánul meg, de kedvező szabályozási környezet kialakításában is. A turisztikai terület friss fejleményei példázzák ezt jól. Az ellenzék és lakhatási szakértők évek óta figyelmeztetnek, hogy – egyebek mellett – a rövid távú lakáskiadás (ld. Airbnb) hatására egyre nőnek a lakhatás költségei, egyre nehezebb lesz megfizethető lakást találni a nagyvárosokban. A kormány idáig figyelmen kívül hagyta ezeket a megállapításokat, ám a válság hatására pánikba eső szállodalobbi egyetlen szavára máris a rövid távú lakásbérlés szabályozására szánta el magát – igaz, igen-igen enyhe formában.