Miután korábban – öt éve – a budai erdős, zöld területek megőrzésének fontosságáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében úgy tűnik, mégsem ez az elképzelés vált az irányadóvá, miután egyre-másra épülnek a luxuslakótelepek és magánházak a korábban ritkásan beépített területen – írja a Népszava.
Mindez úgy zajlik, hogy korábban maga Orbán Viktor miniszterelnök féltette a területet ingatlanspekulánsoktól, vagyis épp azoktól, akik jelenleg az erdőt ritkítják a házak felhúzása, vagyis végső soron a profit érdekében.
„Meg kell őrizni a természetet, úgy, hogy az ingatlanspekulánsoknak se essen áldozatul”
– mondta 2015-ben a miniszterelnök, mikor a Normafa átalakításáról szavaztak a XII. kerületi lakosok.
A kerülethez tartozó – és a Normafát is magában foglaló – Svábhegyen ezzel szemben egyre több területen zendülnek fel a markológépek és láncfűrészek kórusai, miután a NER-hez közel álló beruházók több olyan telken is építkezésekbe kezdtek, ahol eddig a természet dominált, írja a lap. A Népszava szerint
„A kabinet, az önkormányzat és a hatóságok legalább hallgatólagos támogatása nélkül azonban aligha építhetnék be Budapest egyik legértékesebb területét, a Svábhegyet.”
Az ősfás telkek, ahol az elit új lakótelepei épülnek, jelentős részben korábbi egészségügyi intézmények területei, példaként hozza fel a lap azt a korábban a Semmelweis Egyetem tulajdonában állt ingatlant, melyet épp azért adtak el, mert az önkormányzat nem járult hozzá a beépíthetőség további növeléséhez. Miután azonban magánkézbe került a telek, a – fideszes vezetésű – kerület mégis úgy határozott, hogy engedélyezi, hogy egy lakópark számára megfelelő mértékben be lehessen építeni a területet, így az új tulajdonos jelentős hasznot realizálhatott a telek eladása után.
Több kormányközeli figura neve is felmerül a budai hegyekben épített lakásokból profitálók között, így Tiborcz István és a körülötte gyakran látott Szécsényi Bálint, az Appeninn Nyrt. egyik tulajdonosa, Jellinek Dániel, és Bessenyei István, a Valton Security kisebbségi tulajdonosa is kaszálhatnak az ügyön.
A területek, ahol most a beruházások, építkezések folynak, jelentős részben közvetve vagy közvetlenül, de állami tulajdonból kerültek a befektetőkhöz, akik a különböző, szabályozásokért felelős intézmények legalábbis hallgatólagos beleegyezése mellett súlyos természetkárosítás árán egy szűk elit érdekében húznak fel új ingatlanokat.
A magánlakások haszonélvezői a befektetők, akik vagyonuk és befolyásuk, pozíciójuk kihasználásával az egykori közvagyon magánosítása árán realizálnak – vélhetően nem kevés – profitot. És haszonélvezői az elit azon tagjai, akik a vélhetően igen drága, és minőségi, gyönyörű természeti környezetbe – bár a környezet kárára – épített lakások megvásárlását megengedhetik maguknak.
Vesztesei viszont a társadalom jelentős része, akiket a telkek áron aluli privatizálásával is megkárosítottak, ahogy azzal is, hogy ahelyett, hogy társadalmi szempontból hasznos funkciókat látna el a terület, az elit materiális és immateriális jólétét szolgálja.