Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mégsem köteles az Apple 15 milliárd eurót fizetni Írországnak a több mint tíz évig elmaradt adói miatt

Jelentős győzelmet aratott az Apple szerda délelőtt az EU monopóliumellenes törekvései felett:

az Európai Bíróság Törvényszékének határozata szerint a techcég mégsem köteles az Európai Bizottság által 2016-ban kiszabott mintegy 15 milliárd dollárt kifizetni Írországnak.

A rekordalacsony társasági adók révén számos óriásvállalat az íreknél rendezi be európai bázisát, így rakta az Apple is EU-s székhelyét az írekhez még a nyolcvanas években. Azt ezt követő évtizedekben a cégek számára különösen kedvező helyzetet az ír állam többször is megerősítette – az Európai Unió vádja szerint mesterségesen állított elő az Apple számára különösen kedvező helyzetet egy 1991-es és egy 2007-es ír adóügyi rendelkezés. Az EU szerint azonban az ilyen különmegállapodások kivételezőek és törvénytelenek, mivel igazságtalanul csökkentik a versenyt – az adócsökkentés ráadásul nagyjából azzal egyező hatást vált ki, mintha egyenesen állami támogatást nyújtottak volna az Apple számára.

Az Apple ugyanakkor úgy véli, hogy mivel az adóköteles jövedelmének legnagyobb része az Egyesült Államokban található székhelyéhez áramlik be, oda, ahol egyébként tervezik is a termékeiket, valójában az USA-ban kötelesek adózni is.

Ez nem arról szól, hogy mennyit adót fizetünk, hanem arról, hogy hol kell fizetnünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a világ legnagyobb adófizetője vagyunk, mivel tudjuk, hogy az adófizetés fontos szerepet játszik a társadalomban. Az Apple az elmúlt évtizedben több mint 100 milliárd dollár társasági jövedelemadót, valamint több tízmilliárd euró egyéb adót fizetett világszerte.”

– mondta el Josh Rosenstock, a cég szóvivője. Szerintük egyébként a jelenlegi eltérések helyett globális megoldásra van szükség azt illetően, hogy a multinacionális vállalatok hol kötelesek jövedelmi adót fizetni.

2016-ban állapította meg az Európai Bizottság, hogy az 1991-es és a 2007-es ír adóügyi rendelkezés „lényegesen és mesterségesen csökkentette” az Apple Operations Europe és az Apple Sales International által Írországban fizetendő adók mértékét, méghozzá nem is akármennyire:

az ír székhelyű Apple Sales International ténylegesen Írországban befizetett adói csupán forgalmának 1%-át tette ki 2003-ban, 2014-re pedig mindössze 0,005%-át.

Ugyancsak a 2003-2014 közötti időszakot megvizsgálva végül 13,1 milliárd euró korábban befizetetlen adó, valamint 1,2 milliárd euró kamat megfizetésére kötelezte az Európai Bizottság az Apple-t, az összeg 2018 óta egy letéti számlán van.

A cég és Írország 2016-ban fellebbezett a döntés ellen, állításuk szerint a használt adózási forma összhangban van az uniós előírásokkal, az Apple pedig nem is kért, valamint nem is kapott soha különleges bánásmódot az ír államtól. Az ír kormány a bizottsági döntést amiatt utasította el, hogy az felülírná a nemzeti törvénykezést, valamint figyelmen kívül hagyja az ír adórendszer szabályait.

A fellebbezés hatására az ügyet immár az Európai Bíróság Törvényszéke tárgyalta újra, ők semmisítették meg az ítéletet, mondván az EU-nak nem sikerült „megfelelő jogi szempontok szerint bizonyítania”, hogy az Apple gazdasági előnyt szerzett volna az ír adóhatósággal kötött megállapodás révén. További fellebbezés esetén az ügy a Törvényszéktől (tagállamonként 2 bíró) az Európai Bírósághoz (tagállamonként egy bíró) kerülhet.

Bár Írország az Apple-lel együtt áll az Európai Unióval szemben, a döntés valójában nem éppen a legjobbkor érte az országot, és végső soron nem is nekik kedvez: a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság egyébként is jelentős költségvetési hiányt okozott az íreknél, ezt az Apple révén befolyó plusz pénz számottevően enyhíthette volna – például a teljes ír egészségügyi rendszert finanszírozni tudná több mint egy évig.

(New York Times, RTÉ)

Címlapkép: Pixabay