Kövér László házelnök, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője csütörtökön benyújtott a Parlamentnek egy javaslatot az Európai Unió soron következő hétéves költségvetési tervével kapcsolatban. A javaslatban, amelyről hétfőn és kedden fog az Országgyűlés vitázni, a kormánypárti képviselők kikötik, hogy a költségvetést (amelynek része a járványügyi segélycsomag) Magyarország csak bizonyos feltételek teljesülése esetén fogadja el.
A feltételek közé tartozik, hogy a folyamatban lévő hetes cikkely szerinti eljárásokat zárják le, hogy a közös EU-s hitelt kizárólag a gazdaság fejlesztése érdekében, a gazdasági növekedés szolgálatában lehessen felhasználni (de „a pénz felhasználhatóságát függetleníteni kell a politikai szempontoktól”), hogy a gazdagabb tagállamok ne kaphassanak több támogatást a szegényebbeknél és hogy ne részesülhessenek uniós támogatásban a „civilnek álcázott”, a kormány szerint valójában politikai tevékenységet végző szervezetek.
Mindezeken felül azt is feltételként szabja a javaslat, amelyet az atv.hu szemlézett, hogy az EU-s forrásokat ezentúl ne lehessen politikai és ideológiai feltételekhez kötni.
„A szabadság, demokrácia és jogállam közös európai értékek, de ezek valós jelentése kapcsán komoly nézeteltérések vannak, a jogállamisági eljárások így mára kizárólag politikai vádakon alapuló, valójában világnézeti különbségekből fakadó vitákká váltak. A Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyamatban lévő eljárások évek óta tartanak, semmilyen érdemi eredménnyel nem jártak, nem jogállami kritériumokon, hanem politikai vádakon alapulnak azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek elutasítják a bevándorlást és Európa jövőjét az erős európai nemzetek szövetségeként képzelik el” – áll a Kövér, Kocsis és Simicskó által jegyzett szövegben.
A Magyarország és Lengyelország ellen a hetes cikk alapján indított eljárás (amely abban az esetben indulhat egy tagállam ellen, ha egyértelműen fennáll a veszélye, hogy az súlyosan megsértette az EU-s értékeket) folytatásáról még januárban döntött az EP, amivel az intézmény alátámasztotta, hogy mindkét országban romlott a jogállamiság helyzete. Az akkor elfogadott módosító indítvány azt is javasolta, hogy a jövőben az uniós pénzek felhasználását kössék a jogállam tiszteletben tartásához. Az Kövérék mostani javaslatából nem derül ki, az eljárások „lezárása” pontosan mit takar: azok eltörlését, vagy pedig egy mielőbbi végleges döntés meghozatalát az ügyükben, azonban annak alapján, hogy a Magyarországgal szembeni eljárás már lassan öt éve zajlik, a gyors lezárás lehetősége minimum kétségesnek tűnik.
Az EU 2021-2028 közötti költségvetéséről július 18-án lesz Brüsszelben csúcstalálkozó, a magyar Országgyűlés jövő heti döntésétől függ, hogy Orbán Viktor milyen álláspontot fog ott képviselni – várhatóan persze pontosan azt fogja megszavazni a Parlament, amit Kövérék javaslata tartalmaz.
A költségvetés eredetileg 1100 milliárd euróról szólt volna, ez módosult a napokban 1074 milliárdra. Ennek része a közös EU-s hitelfelvételt tartalmazó (2018-as árfolyam szerint) 750 milliárdos járványügyi segélycsomag, a Next Generation EU, melynek kétharmadát támogatásként, egyharmadát hitelként kapják meg a tagországok. A csomag egyes országok közötti szétosztásakor a döntéshozók azt veszik figyelembe, az adott ország mennyire fejlett gazdaságilag, és hogy mennyire érinti súlyosan a koronavírus-járvány miatti válság, hogy minél igazságosabban lehessen elosztani a támogatásokat. Darvas Zsolt elemző szerint Magyarország 8,5 milliárd euró támogatásra és 0,35 milliárd euró hitelre számíthat a csomagból, amivel nincs a leginkább támogatott országok között.
Orbán Viktor kezdetben egyáltalán nem lelkesedett a közös EU-s hitel gondolatáért, majd áttért annak hangsúlyozására, hogy ebben a példátlan helyzetben fontos a tagállamok közötti szolidaritás, így azzal a kikötéssel, hogy a szegényebb országok ne kaphassanak kevesebb pénzt a gazdagoknál, már szükséges rossznak titulálta.
Mindeközben maga a költségvetés és a helyreállítási alap is módosulhat, ugyanis Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken kompromisszumos javaslatot jelentett be. Ennek értelmében az Európai Bizottság eddigi javaslataihoz képest kevesebb pénzről és nehezebben alkalmazható jogállamisági feltételrendszerről fognak az állam- és kormányfők jövő héten tárgyalni. Az Eurológus összefoglalója szerint „az Európai Bizottság javaslatában még az szerepelt, hogy a kifizetések felfüggesztéséhez kötött szankciókról a Bizottság dönthet, de ezt a tagállamok minősített többséggel megakadályozhatják”, ehhez képest viszont Michel javaslatában már az áll, hogy a szankciók életbe léptetését az állam- és kormányfők kétharmadának támogatásához kötné.
A német zöldpárti Daniel Freund szerint ez lényegében azt jelenti, hogy Orbán Viktor „pezsgőt bonthat”.
