A Magyar Tudományos Akadémia online tisztújító közgyűlése kapcsán szerda délelőtt ugyancsak online sajtótájékoztatón mutatkozott be a nyilvánosság előtt az MTA frissen megválaztott elnöke, Freund Tamás. Az eseményen a neurobiológus a közélmúltban tett, egy Mandiner-interjúban a kormánykritikus társadalomtudósokra tett megjegyzése ellen tiltakozóknak is válaszolt.

Mint arról kedden beszámoltunk, a közgyűlés Freund Tamás neurobiológust választotta meg az Akadémia elnökének. A szavazás eredmeényének bejelentése a tervezettnél egy nappal később, valamint kedd este még szavazati arányok sem kerültek nyilvánosságra.

Szerda reggel azonban már az Akadémia közzétette a hivatalos eredeményeket: az 555 szavazati jogú közgyűlési tag közül az elnökjelöltek szavazásán 429 fő vett részt. Freund Tamás 251 igen szavazatot kapott (58,51%), Pléh Csaba 169-et (39,39%).

Ugyancsak szerdán délelőtt online sajtótájékoztatón mutatkozott be a nyilvánosság előtt a frissen elnökké választott Freund Tamás.

Beszédében hangsúlyozta, hogy elsődleges feladatának tekinti a tudósok és a társadalom kapcsolatának gazdagítását. Köszönetet mondott elődjének, a hat év után leköszönő Lovász Lászlónak, aki – mint Freund fogalmazott – „óriási áldozatok árán védte az Akadémia érdekeit az elmúlt években”.

Az MTA politikához fűzödő viszonyáról is kifejtette véleményét Freund: mint mondta, „attól, hogy valaki másképp látja a világot, még nem lesz rossz tudós”, szerinte a(z ideológiai) sokszínűség a fejlődés motorja. Mint fogalmazott, „nemzeti érdek” a tudomány és a politika együttműködése.

Felszólalásában utalt arra a múlt heti Mandiner-interjúra, amely – elsősorban a kormánytól független médiában -nagy visszangot vert, és amelyre Ferge Zsuzsa és Szelényi Iván neves szociológusok is felháborodottan reagáltak. Ebben az agykutató úgy nyilatkzott:

„Azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai szempontból nem fogadnák el, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják”.

Szerdai bemutatkozásában tovább fejtegette ezzel kapcsolatos álláspontját: mint mondta, minden tudományterületen, politikai hovatartozástól függetlenül tiszteli a kiválóságot, de a „gyengéket” továbbra is kritizálni fogja.

Szerinte az ideológiai vetélkedésnek a „szakmailag megkérdőjelezhetetlenek” között kell zajlania. Úgy vélekedett: „van helye a kormánykritikának, de tegyék azt a kiválók”.

Újságírói kérdésre reagált arra is, hogy 67 tudós nyílt levélben tiltakozott a fent idézett interjúban tett kijelentései ellen. Freund szerint a Mandiner kérdésére adott válaszából az online sajtó csak a fent idézett résszel foglalkozott, miközben ő az interjú egészében éppen, hogy a sokszínűségért szállt síkra.

Mint mondta, nem érti, hogy amikor a gyenge teljesítményeket kritizálja, azt miért éppen a „kiválók” veszik magukra. Majd megismételte: a sokszínűség a motorja a fejlődésnek. Szerinte az is gyakran -elsősorban a kormánypárti sajtóban – elhangzó támadás, hogy különböző ideológiákat képviselő iskolák dominálnak egyes területeken. Erre Freundnak elmondása szerint az a válasza, hogy „ezzel nincs semmi baj, ha ez a kiemelkedés tudományos minőség alapján történik”.  Az Akadémia új elnöke azt mondta, nem tudja, hogy mindebből hogy szűrhették le azt a nyílt levél aláírói, hogy ő szembe akarná állítani a különböző tudományterületeket, vagy bárminemű feszültséget akarna szítani természet- és társadalomtudósok között.

Freund arról is beszélt: célja, hogy az MTA közelmúltban kiszervezett kutatóhálózata visszakerüljön az Akadémia égisze alá, mielőtt azonban ezt kezdeményezné, „működőképes kapcsolatot és kölcsönös bizalmat” szeretne kiépíteni a kormánnyal.