Vitára igen, elfogadásra nem javasolta a kerületi közgyűlésben a többséget birtokoló „demokrata frakció” azt a ferencvárosi , új lakásrendelet-tervezetet, amelyet Baranyi Krisztina polgármester terjesztett elő a 9. kerületi közgyűlés mai, rendkívüli ülésén. A rendelethez fűzött, módosító javaslatok elutasítása után ma kora délután a 18 tagú közgyűlés végül 6 igen, 5 nem és 7 tartózkodás után utasította el a kidolgozott rendeletet, amely a szociális bérlakásállomány fokozatos, régi bérlők részére, magántulajdonba való eladására indítványozott új szabályokat.
Az előterjesztő, Baranyi Krisztina a közgyűlésen az eredeti javaslathoz előterjesztői módosítást is fűzött, amely szerint az elidegenítési tervezet nem jelenthette volna kisgyermekes, idős vagy fogyatékkal élő lakók elhelyezés nélküli kilakoltatását. Ezenkívül az eredeti előterjesztés egyhavi, és 100.000 forintot meghaladó bérleti tartozás esetén való felmondásról Baranyi időközben 6 havi és 300.000 forintot meghaladó tartozásra módosította a feltételeket.
A Baranyival együtt, egy választási programmal megválasztott „Új Pólus”-frakció két módosítást tartott volna ildomosnak, az egyik sávos rendszerben rendezte volna el a kedvezményeket, a másik pedig 2020 július 2-től fogva elidegeníthetetlenné tett volna új bérlakás-szerződésben kiadott ingatlant.
Torzsa Sándor, a szociális ügyekért is felelős bizottság elnöke elmondta, bár a lakásrendelet elfogadását a frakció végül nem támogatja, ő annak több elemével egyetért. A kerületet kormányzó frakció mégsem tartja azt a jelenlegi formában elfogadhatónak.
Árva Péter frakcióvezető a lakásrendeletet ugyancsak jónak nevezte, és a helyben, Baranyi által előterjesztett módosításokat is üdvözölte, de mégis kívánatosnak tartotta, hogy az eladási árat önkormányzati lakásoknál a lehető legmagasabban tartsák, hogy tényleg csak a régi bérlők, és viszonylag szűk körben tudjanak ezzel élni. Ezenkívül szerinte fontos lenne leszögezni, hogy
„A mostantól kiutalt, szociális bérlakásokat már ne lehessen elidegeníteni.”
Takács Zoltán aki ugyanennek a frakciónak a tagja, emlékeztetett, az év elején, eredetileg beterjesztett lakásrendelethez eddig 69 módosító érkezett, amelyektől a rendelet csak sokkal jobb lett. Hangsúlyozta, a frakció olyan árazást szeretnének az elidegenítéshez kialakítani, ami minél rövidebb jogviszonynál minél nagyobb árat szabna a megvásárlásnak, mert szerinte így biztosítható csupán hogy csak azok a lakások kerüljenek magántulajdonba, ahol ez feltétlenül indokolható.
A tervezet két fontos eleme miatt is tiltakoztak az A Város Mindenkié civil szervezethez tartozó lakhatási aktivisták. Az egyik szerint a már 30 éve szociális lakást bérlők 50%-os kedvezménnyel, akár részletfizetésre megvehettek egy sor, ferencvárosi bérlakást, amelyek így a szociális hálóból kikerültek volna.
A képviselőtestület által leginkább kifogásolt rész a tervezet 29. paragrafus )1) bekezédse volt, amely így szólt:
Bérbe adott lakások elidegenítése esetén a lakás forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlő által a bérbeadó hozzájárulásával, a bérbeadóra tartozó és helyette elvégzett és meg nem térített értéknövelő, számlával igazolt beruházásainak értékével. A vételár a (csökkentett) forgalmi érték 50%-a, a teljesen felújított épületekben – ahol az utolsó 10 évben teljes épület kiürítés mellett
megvalósított felújítás volt – a 60 %-a.
A fő probléma az AVM értékelése szerint mindezzel az volt, hogy széleskörű, szakmai konszenus van Magyarországon arról: a lakhatási válság kezeléséhez nem kevesebb, hanem éppen jóval több, önkormányzatok által fenntartott, szociális célra hasznosítható bérlakásra lenne szükség, ezek privatizálása pedig egyértelmű visszalépés lenne a szociálpolitika területén.
Baranyi az AVM nyílt levele után döntött két, előterjesztői módosítása benyújtása mellett, ugyanakkor a frakció még így sem támogatta a másik körös rendelet-tervezetet, ami így visszakerült a kerületi bizottságokba.
A Fidesz frakcióból Gyurákovics Andrea képviselő az előterjesztés azon pontjait kifogásolta, amelyben tisztázni szerette volna, hogy a megvásárolt ingatlanokat ki fogja műszakilag ellenőrizni, és hogy az üres lakások pályázati bérbeadásáról kiírandó pályázati rendszer, amely nem számol azzal többé, mennyi ideje nyújtottak be lakásrendeletet.
Elégedetlen volt a Fidesz-képviselő azzal a ponttal is, amely szerint a jogcím nélküli lakásfoglalókat csak akkor lehet kilakoltatni, ha elhelyezést is biztosítanak nekik. De kifogásolta a családon belüli erőszak miatti krízis miatti lakások céljára évente 5 lakást fel lehet szabadítani. Szerinte eleinte nem erről volt szó, hanem „szükség szerinti számú” lakásról szólt az ezt megelőző határozat.
Szili Adrián, a Városüzemeltetési iroda vezetője Gyurákovics kérdéseire úgy reagált, épület felújítás, vagy eladás előtti kiürítése során a jogcím nélküli lakáshasználókat (akár elhalt, jogszerű lakáshasználó hozzátartozója, akár önkényesek) eddig is ki kellett helyezni, ugyanakkor a rendelet célja nem az, hogy „hontalanok költözhessenek be” számolatlanul ilyen ingatlanokba. A többi kérdést pedig szerinte nem rendeleti, hanem majd bizottsági szinten kell szabályozni.
Ahogyan azt az AVM nyílt levelében ugyancsak felidézte, Baranyi október, választási programjában hangsúlyozta:
„az önkormányzati lakásvagyont a közösség érdekében hasznosítjuk, nem politikusok rokonainak és haverjainak adjuk el áron alul”,
A szervezet szerint az azonban ezek szerint Baranyit a korrupció zavarja, „általában viszont támogatja a szociális bérlakások áron aluli értékesítését.” Ezzel sem értettek egyet, ahogy azzal sem, hogy a rendelet az önkormányzati bérlakások egyre nagyobb arányát „piaci alapú” bérleti díjjal adná ki, miközben a megvásárlásnál kedvezményt biztosítana.
A rendelet most, számos vita után sem került tehát elfogadásra. Baranyi Krisztina polgármester ezt azért is aggályosnak tartotta, mert addig senkinek nem adhatnak ki szociális alapon sem bérlakást, amíg új, hatályos rendelet elfogadásra nem került, valamint nehezményezte, hogy így a pályakezdőknek célzott, kerületi lakáspályázati program sem indulhat el.
Az AVM viszont továbbra is a lakásrendelet jelenlegi formájának visszavonását kéri, illetve azt, hogy a kerület vezetése adjon lehetőséget arra, hogy a civil szervezetek bevonásával a rendelet-tervezetét szélesebb körben is meg lehessen vitatni, illetve ők is kérték, hogy az elhelyezés nélküli kilakoltatást minden esetben zárja ki az új rendelet, és a bérleti díjak kiszabására irányzott rendszerhez is fűzzenek kielégítő indoklást.
