Az 530 embert foglalkoztató vásárosnaményi ruhagyárban még március 22-én állt le a termelés a koronavírus miatt. Az azóta eltelt hónapokban egy ideig 270 dolgozó elvileg az eredeti bére 70 százalékáért, de valójában még annál is kevesebb pénzért varrhatott maszkot és védőruhát, de április vége óta semmilyen megrendelés nincs. Mindeközben
a dolgozók fizetés nélküli szabadságon vannak, és csak „közös megegyezéssel” tudnak a cégtől távozni – ami azt jelenti, hogy az elbocsátás esetén járó végkielégítéstől is elesnek.
A korábban Vörös Október Férfiruhagyár néven működő, majd Elite-re, később A.R.J. Ruhagyár Zrt.-re átkeresztelt varrodáról a Népszava készített riportot, a lap szerint június elején a vezetőség azzal zsarolta a dolgozókat, hogy ha lemondanak az elmaradt bérükről, akkor június 15-én újraindult volna a gyár. A reménytelen helyzetbe került dolgozók július 10-ig várnak, de ha addig se kapják meg a bérüket, akkor tüntetést szerveznek és felszámolási eljárást kezdeményeznek a vállalkozás ellen.
Március óta a vállalat dolgozóinak a nagy része semennyi bért sem kapott (akik a maszkok és védőruhák készítésén dolgoztak, azok is kevesebbet kaptak kézhez az ígért 70%-os bérnél), de még a márciusban ledolgozott időt is két részletben fizette ki nekik a cég. A gyár leállása teljesen váratlanul érte őket, többeket létbizonytalanságba taszított a helyzet.
A Népszava szerint több házaspár is dolgozott a gyárban, de van olyan család, ahol hárman is ott dolgoztak. Van olyan, aki a gyereke segítségre szorul, hogy egyáltalán élelmet tudjon venni magának. Vannak, akik napszámot, alkalmi munkát vállalnak, de az újranyíló határokkal ebből is kiszorulnak, mert érkezik az olcsóbb munkaerő a közeli ukrán területről.
A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) helyi alapszervezeti titkára, Újvári Bertalanné (aki egyben az üzem szalagvezetője is) szerint a gyár külföldi tulajdonosai
„embertelen megoldást választottak, amikor nem mondják ki a gyár bezárását, lebegtetik, hogy újra indulhat a termelés, de közben nem tesznek semmit.”
A dolgozók sorra írják alá, hogy közös megegyezéssel távoznak, hogy legalább más munka után nézhessenek.
A Népszava megkereste az ügyben a vállalat ügyeiben eljáró nemzetközi ügyvédi irodát, a Dentons-t, onnan azonban nem kaptak választ. A cég magyar vezetője, Vámos Zoltán sem nyilatkozhatott a szerződése szerint, bár Vásárosnamény fideszes polgármestere, Filep Sándor a helyzet egyedüli biztató jeleként az ő erőfeszítéseit említette meg. Mindeközben az ügyvédi iroda a napokban felszólító levelet kapott a bányászat, az energia- és a feldolgozóipar, köztük a textilipar munkavállalóit képviselő európai és világszintű szakszervezeti szövetségek vezetőitől, hogy az általuk képviselt cég fizesse ki az elmaradt béreket és kezdjen tárgyalást a BDSZ-szel. Az irodától egyelőre nem jött válasz.
A járvány sokakat súlyosan érintett, egy június közepén nyilvánosságra került kormányzati dokumentum szerint
május végéig körülbelül 200 ezerrel csökkent a magyarországi munkahelyek száma.
A dokumentumot közzétevő Világgazdaság arról írt, hogy a remények szerint ez a trend már júniusban megtörik, és a kormány munkahelyteremtő bértámogatási rendszere biztató adatokkal szolgálhat nemsokára. Azonban az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint a bértámogatási programra szánt 84 milliárd forintból összesen körülbelül 70 ezer álláskereső újbóli munkába állását tudják támogatni, ami kevesebb, mint ahányan a járvány alatt 1 hónapban elveszítették az állásukat.
Az állami munkahelyteremtő programról azonban burkoltan, de maga Gulyás Gergely ismerte be, hogy nagyjából semmi sem lesz: Gulyás úgy fogalmazott a HVG Online június 25-i, Kormányinfón feltett kérdéseire, nem tartja megoldásnak az állami foglalkoztatás bővítését, helyette inkább „piaci munkaadókat” segítene.
Az ellenzék június 15-én nyújtott be közös módosító indítványt, hogy a kormány 3 hónap helyett 9 hónapig folyósítsa az álláskeresési járadékot 2021-ben, és hogy a kieső jövedelmek 85 százalékát pótolják (maximum a minimálbér kétszereséig).
