Közös módosító indítványokkal vág neki az ellenzék a 2021-es költségvetés utolsó vitájának, mielőtt annak végleges formáját megszavazná az Országgyűlés. Az ellenzéki pártok országgyűlési képviselői ma közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol ismertették javaslataikat.

Ezek a következők:

• 50%-os béremelés az egészségügyi dolgozók részére,
• az önkormányzatok által fizetett szolidaritási hozzájárulás teljes eltörlése,
• a nyugdíjminimum megemelése 80 ezer forintra,
• az önkormányzatoktól elvont gépjárműadó teljes összegének megtartása,
• az álláskeresési járadék folyósításának növelése 3 hónapról 9 hónapra, a kieső jövedelmek 85%-ának pótlása (maximum a minimálbér kétszereséig).

Varju László DK-s képviselő szerint a kormány „a gyávaság és a gyengeség költségvetését” nyújtotta be a jövő évre. A képviselő úgy véli, olyan módosító indítványokat adtak be közösen, amelyek nemcsak szembenéznek az ország problémáival, hanem megoldást is kínálnak azokra. Érintik az oktatást, a gazdaságot, több százezer munkanélkülit, akiket a válság hozott nehéz helyzetbe, a nyugdíjasokat és az egészségügyet is.

Varju utóbbival kapcsolatban elmondta, a járvány felerősítette, amit eddig is tudtunk: ha nem kezdünk azonnali béremelésbe az egészségügyben, akkor nagyon nagy baj lesz, amihez talán még a járvány második hullámát sem kell megvárnunk.

Az egészségügyi dolgozók bérének azonnali emelésére van szükség, ezért az ellenzéki pártok közös javaslata, hogy 50 százalékos béremelést hajtson végre a kormány, ami közel 300 milliárd forintot tesz ki (ez egyébként megegyezik azzal az összeggel, amit a Magyar Orvosi Kamara első körben indokoltnak tart).

Potocskáné Kőrösi Anita, jobbikos képviselő arról beszélt, a 2021-es költségvetés legnagyobb vesztesei az önkormányzatok, és ezzel együtt közvetetten a magyar emberek, ezért a szolidaritási hozzájárulás teljes eltörlését javasolják az ellenzéki pártok. Látható, hogy az alig pár éve bevezetett szolidaritási hozzájárulás a kormánynak egy olyan intézkedése, ami teljes mértékben az önkormányzatok kivéreztetéséhez, azok ellehetetlenítéséhez vezet.

Lehet hangzatos szavakat mondani, hogy eddig is kellett fizetni, de most az eddigi 300-400 helyett kb. 800-1000 önkormányzatot fog érinteni ennek a plusz hozzájárulásnak (vagy adónak) a megfizetése

– mondta.

Mesterházy Attila, az MSZP képviselője szerint a költségvetés mindig értékválasztást is jelent, a módosító javaslatokból pedig látható, hogy az ellenzék értékei teljesen mások, mint a kormányé.

Az MSZP szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy Magyarországon kialakultak milliós nyugdíjak, miközben a nyugdíjminimum 28 500 forint 12 éve. Ezért azt javasolják, hogy emelkedjen 80 ezer forintra a nyugdíjminimum, ebből az összegből ugyanis szerintük már minimális megélhetést lehetne biztosítani a nyugdíjasok számára.

„Nagyon remélem, hogy ez a kezdet, és a jövő évben egy közös költségvetéssel fog előállni az ellenzék, hiszen közös koalíciós kormányzásra készülünk”

– mondta a képviselő.

Csárdi Antal, LMP-s képviselő arról beszélt, hogy a kormányzati kommunikáció, a kormánypárti képviselők a költségvetés vitájában eddig folyamatosan azt próbálták meg elhitetni az emberekkel, hogy az önkormányzatok nem vették ki az elvárható mértékben a részüket a védekezésből.

Csárdi leszögezte: az önkormányzatok rendkívül sokat tettek a védekezésben. Fertőtlenítették a közterületeket, ellátották az időseket és a karanténba kényszerülőket, védőfelszereléseket juttattak el a lakossághoz, támogatva a közös védekezést. Mindez pénzbe került, éppen ezért teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy további megszorításokkal nehezítsék az önkormányzatok gazdálkodását.

A képviselő elmondta, egyértelműen látható, hogy egyrészt a gazdasági következmények miatt az adóbevételek rendkívüli módon meg fognak csappanni, illetve hogy az önkormányzatok gazdálkodását rendkívüli módon nehezítette az ingyenes parkolás, illetve az ingyenes közterület-használat. Ezért azt javasolja az ellenzék, hogy a gépjárműadó helyben maradó részét (40%) ne vegye el a kormány az önkormányzatoktól a védekezésre hivatkozva, sőt, a teljes összege maradjon náluk, ezek a pénzek ugyanis  rendkívül fontos szerepet játszanak az önkormányzatok gazdálkodásában, különösen a kistelepülésekében.

Burányi Sándor, a Párbeszéd képviselője szerint a kormány a meglévő munkahelyek megvédésére sem és a munkájukat elveszítők megsegítésére sem adott elegendő támogatást. Ez a hozzáállás tükröződik sajnos a költségvetésben is, ezért a baj egyik részét orvosolnák elsősorban a módosító javaslatukkal, mely szerint az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát 3 hónapról 9 hónapra emelnék, a járadék összege pedig pótolná a kieső jövedelmek 85 százalékát (maximum a minimálbér kétszereséig).

A képviselő arról is beszélt, hogy a költségvetés számaiból, illetve különböző dokumentumokból az derül ki, hogy

hazugság a kormány ígérete, miszerint annyi munkahelyet hoz létre, amennyit a járvány tönkretett, ugyanis a mostaninál is nagyobb munkanélküliségre készül a kormány hosszú távon, anélkül, hogy a munkanélkülieket bármilyen módon megsegítené.

Bősz Anett országgyűlési képviselő végezetül elmondta: most először vannak olyan közös költségvetési javaslatai az ellenzéknek, ami elvezethet oda, hogy egy év múlva már egy alternatív költségvetési javaslattal álljanak elő. Fontos volt ez a lépés, hogy szorosabbra tudják fázni az ellenzéki együttműködést.

Az ellenzéki képviselők sajtótájékoztatója itt tekinthető meg: