Elfogatóparancsot adott ki Irán Donald Trump ellen, amiért még januárban amerikai dróntámadás végzett Kászim Szulejmánival, az iráni Köztársasági Gárda elit egységének, az al-Kudsz Brigádnak a parancsnokával, illetve Abu Mahdi al-Muhandisszal, a Népi Mozgósító Erők nevű, iráni támogatást élvező iraki milíciákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjével – jelentette be Ali Alkaszimer teheráni ügyész, az ISNA hírügynökség tudósítása szerint.
Az amerikai elnök kézre kerítésében Irán az Interpol segítségét kéri, a nemzetközi rendőrség azonban egyelőre nem válaszolt a megkeresésre, és nem is valószínű, hogy eleget tesz a Trumpot gyilkossággal és terrorizmussal vádló Irán kérésének, mivel a hasonló esetekre vonatkozó irányelv tiltja, hogy politikai beavatkozást tegyen.
Ahogy arról korábban írtunk, a Trump-kormányzat hivatalba lépése óta folytat eszkalációs politikát a teheráni iszlamista rezsimmel szemben. Trump kivonult a 2015-ben tető alá hozott atomalkuból (amely megakadályozta az iráni nukleáris fegyverkezést), és szigorú gazdasági szankciókat vezetett be Iránnal szemben. Válaszként az Irán által támogatott közel-keleti milíciák és maga az iráni haderő is alacsony intenzitású hadviselést indított az USA és szövetségeseinek térségbeli állasaival szemben.
Szulejmáni meggyilkolása is ebbe az eszkalációs spirálba illik, amely potenciálisan tovább növelheti a két ország közti konfliktus intenzitását. Teherán az amerikai dróntámadást követően pártucat rakétát lőtt ki két Irakban található amerikai katonai bázisra, ezek emberéleteket azonban nem követeltek. Az iráni külügy akkor azt közölte: ez arányos válasz volt katonai vezetőjük meggyilkolásra, ám a további eszkalációt szeretnék elkerülni. Szulejmáni megölése kapcsán ebben a cikkben tisztáztuk a legfontosabb kérdéseket.
