Nem alaptörvényellenes az a kormányrendelet, amellyel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítették a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) bővítését – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

Az Ab-döntésről szóló, a testület honlapján olvasható közlemény szerint a kormányrendelet azt minősítette nemzetstratégiai jelentőségűvé, hogy a KESMA megszerezte az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zártkörű Részvénytársaságot, a Magyar Idők Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaságot, a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot, valamint az Opus Press Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.

Ellenzéki országgyűlési képviselők fordultak utólagos normakontroll-indítvánnyal az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint a kormányrendelet sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt.

Továbbá az indítványozók szerint a kormánynak a médiacégek összefonódása tekintetében a közérdek fennállására vonatkozó érvei megalapozatlanok, ezért a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés feltételei nem állnak fenn.

A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés következményeként az összefonódást nem kellett bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak, így a médiatanács sem vett részt szakhatóságként az eljárásban és „nem vizsgálta, hogy a független véleményforrások összefonódás utáni szintje is biztosítja-e a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését” a médiapiacon. Az indítványozók álláspontja szerint mindez sértette a sajtó sokszínűségére vonatkozó alkotmányos szabályokat.

Az Ab az indítványt elutasító döntésében hangsúlyozta: a médiacégek összefonódása, gazdasági, versenyjogi értelemben vett fúziója nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét.

Az Ab megállapította, hogy nem feladata tartalmilag minősíteni, mit tart a kormány nemzetstratégiai szempontból közérdeknek, ezt az Ab csak határesetekben bírálhatja felül, jelen eset pedig nem tekinthető ilyennek.

„Az indítványozók nem hivatkoztak egyéb olyan körülményre, amelyből okszerűen következne, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és sokszínűsége, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei általában ne lennének biztosítva” – áll az Ab közleményében.

A KESMA-t 2018 őszén, villámgyorsa portfólióegyesítés révén hozták létre, néhány kivételt leszámítva ebben az alapítványban tömörült az összes kormánypárti kötődésű médium. A különböző kormánypárti üzletemberek-médiatulajdonosok összesen 470 sajtóterméket adományoztak az alapítványnak.

A médiamamut léte rengeteg kritikát váltott ki itthon és külföldön egyaránt. Az egyik fő kritika szerint egy ilyen konglomerátum léte jelentősen torzítják a médiapiaci viszonyokat és ezáltal a sajtószabadság feltételeit. Az Európai Bizottság számára készült tavalyi jelentés például a sajtószabadságra nézve veszélyesnek titulálta a KESMA létét.

A Mérték Médiaelemző Műhely számításai szerint egyébként a bizonyíthatóan kormánypárti kötődésű sajtótermékek a hír- és közéleti médiaszegmens 77,8 százalékát teszi ki.

A Szabad Pécs és a TASZ tavaly bírósághoz fordult a KESMA létrehozása miatt, szerintük ugyanis

ez a fajta példátlan koncentráció torzítja a sajtópiacot, aláássa a média sokszínűségét és veszélyezteti a tisztességes gazdasági versenyt.

A bíróság formai hibát ugyan talált a Gazdasági Versenyhivatalnál, a létrehozást nemzetstratégiaivá nyilvánító kormányhatározatot tudomásul vette.

(MTI / Mérce)