Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A bizottsági tagok megfélemlítésétől az illegális mozgósításig – Így csalhattak sok helyütt a tavalyi választásokon

Nemrégen, alig másfél hónapja történt, hogy a Freedom House idén májusi, Nations in Transit című jelentése szerint Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a „hibrid rezsimek” közé. Ebből az „átminősítésből” sok más tényező mellett közvetett módon az olyan választási rendellenességek is kivették a részüket, amelyekre az Unhack Democracy nevű civil szervezet felmérése derített fényt, amelynek eredményeit idén júniusban publikálták.

Az Unhack Democracy egy Belgiumban bejegyzett nonprofit szervezet, amit a 2018. évi parlamenti választások után alapítottak. A 2018-as magyarországi parlamenti választással kapcsolatos egy évig tartó (kvantitatív és kvalitatív) vizsgálatuk eredményét az openDemocracyn tették közzé, majd külön publikálták a 170 szavazatszámláló beszámolóját, amit 2019 decemberében prezentáltak az Európai Parlamentben.

Az adatelemzőkből, nemzetközi és magyar politológusokból álló szervezet akkori kutatása szerint a kormánypárt nem szerzett volna abszolút többséget a 2018-as választáson csalás és manipuláció nélkül. A szervezet célja, hogy támogassa a polgárokat azáltal, hogy eszközöket és know-howt biztosít számukra a választások nyomon követésére, és megvédje a demokratikus intézményeket.

Az idén közzétett jelentés a két 2019. évi magyarországi választás, az európai parlamenti és az önkormányzati voksolás tisztaságát vizsgálta, és összesen 851 szavazatszámláló bizottsági tag elmondott vagy online kérdőíves felületen leírt tapasztalatain és észrevételein alapszik.

A jelentésben írtak szerint a kormánypárti delegáltaktól többszöri próbálkozás ellenére csupán 5 kitöltött kérdőívet kapott vissza az Unhack Democracy a 2019-es önkormányzati választás után; ők egyértelműen pozitívan nyilatkoztak a választás lebonyolításával kapcsolatban. Jóval rosszabb a helyzet a többi pártdelegált esetében: a 2019-es európai parlamenti választáson dolgozó szavazóköri pártdelegáltak 40,5, és az önkormányzati választáson részt vett delegáltak 37,2 százaléka utólagos megítélése szerint nem bízott a választások lebonyolításának tisztaságában.

A kitöltött kérdőívek és a felvett interjúk összegzése alapján 10 nagyobb kategóriába sorolták azokat rendellenesség- és csalástípusokat, amelyekről a megkérdezett bizottsági tagok beszámoltak.

1. A bizottsági tagok felkészületlensége

Az Unhack Democracy által feltárt rendellenességek kiválóan bizonyítják, hogy a torz választási eredményhez nem szükséges feltétlenül a szavazatok számával trükközni vagy direkt módon befolyásolni a szavazókat: az is bőven elég, ha a választások tisztasága feletti kontroll a rendszer természetéből adódóan nem tud teljesülni, mert az egyik politikai oldalnak – jelen esetben az ellenzéknek – nincs hozzá elegendő erőforrása vagy  tudása.

Egy választáson a szavazatszámláló bizottság (SZSZB) az önkormányzati választottakból és a jelöltek, illetve jelölő szervezetek (pártok) megbízottjaiból áll. Az SZSZB összes tagjának feladata a szavazókörben a szavazás előkészítése, törvényes lebonyolítása, lezárása, illetve a szavazás végeredményének megállapítása.

A felmérés arra derített fényt, hogy a bizottsági tagoknak sok esetben hiányos a tudásuk arról, hogy milyen jogkörrel rendelkeznek. Az interjúk alapján számos delegált, különösen az idősebb korosztály tagjai már a rendszerváltás óta vállal szavazatszámlálást. Ezért az évtizedes tapasztalatuk miatt magabiztos rutinnal végzik a bizottsági munkájukat, azonban a vélt gyakorlottság miatt a választás tisztaságát biztosító lépésekről és ellenőrzési mechanizmusokról gyakran megfeledkeznek, valamint hiányosak az ismereteik a választási eljárási törvényről, annak módosításairól, és az őket illető jogkörökről.

Ráadásul nem ritkán a jegyzőkönyvvezetők is felkészületlenek voltak: a legtöbb delegált arról számolt be, hogy a jegyzőkönyvvezetők felkészületlenségei különösen a szavazókör eredményekről készült jegyzőkönyvek kitöltésénél okoztak zavarokat a bizottsági munkában. Az SZSZB-delegáltak szintén gyakori észrevétele volt, hogy jegyzőkönyv-vezetőnek a jegyzőkönyvek kitöltésénél segítségre volt szüksége, ezzel meghosszabbítva a minimum 15 órás munkanapot.

2. Megfélemlítés

A demokrácia igazi meghekkelése ott kezdődik, amikor a bizottsági tag felkészült, és felelőssége teljes tudatában végezné a munkáját.

Csakhogy – amint arra a felmérés felhívja a figyelmet – a törvény által mind az önkormányzatok által választott, mind a pártok által delegált SZSZB-tagok részére egyenlő jogköröket biztosító rendelkezések ellenére, a bizottság elnöke, elnökhelyettese és a jegyzőkönyvvezető a pártok delegáltjait sok esetben egyszerű megfigyelőként kezelték, megbélyegezték vagy megfélemlítették őket, ellenségesen léptek fel ellenük. Különösen jellemző volt ez azokra a szavazókörökre, ahol csupán egy ellenzéki delegált volt jelen.

Ez abban nyilvánult meg, hogy a bizottsági munka olyan fázisait nem végezhették, amelyekhez minden joguk meglett volna. Például kérésük ellenére sem kezelhették a választói névjegyzéket, vagy nem kísérhették el a mozgóurnákat a fogyatékossággal és a nyugdíjas otthonokban élő szavazókhoz. Az önkormányzati választásról készült felmérésben válaszadók 3,4 százalékától megtagadták azt a jogot, hogy megszámolják az üres szavazólapokat a szavazás megkezdése előtt.

A probléma azonban nem csak az SZSZB-tagok jogainak nyilvánvaló korlátozása,  hanem az is, hogy a szavazatszámláló pártdelegáltaknak gyakran hiányosak az ismereteik arról, hogy munkájuk során milyen jogokkal vannak felruházva, amiből adódóan nem tudják, miként lépjenek fel a törvénybe ütköző nyomásgyakorlás ellen.

3. Az eredmények hitelességének sérülése

A felkészületlenségnél és a nyomásgyakorlásnál eggyel egzaktabb tünete a csalásnak, ha a delegáltat egyszerűen nem hagyják meggyőződni arról, hogy a végső, jegyzőkönyvezett eredmény megegyezik a valós szavazati arányokkal.

Arra a kérdésre, hogy „Észlelt-e rendellenességet a szavazatszámlálásról készített jegyzőkönyv rögzítése, informatikai feldolgozása közben?” az EP-választást követően a megkérdezettek 8 százaléka válaszolt igennel, és az önkormányzati választás után pedig 9 százalék(táblázat 8.). Az önkormányzati választáson delegált ellenzékiek közül 4-en említették, hogy arról tájékoztatták őket, leállt a Nemzeti Választási Rendszer, ezért kell várniuk a számolás után. Az EP-választás kapcsán közül tipikusan azt nehezményezték, hogy nincs betekintésük az eredmények informatikai feldolgozásába, mivel az zárt ajtók mögött történik.

A felmérés három olyan esetet is feltárt, amikor a delegáltakkal előre, a teljes körű kitöltést megelőzően akarták aláíratni több példányban a jegyzőkönyveket, még a számolás előtt, ami felveti a visszaélés lehetőségének gyanúját. Az EP-választásról megkérdezett delegáltak 5,5 százaléka és az önkormányzati választás után 7,8 százalék számolt be arról, hogy a szavazatszámlálás végén nem kapott jegyzőkönyv-másolatot, illetve nem készült sokszorosítás a dokumentumokról, amelyek az eredmények hitelességéről tanúskodnak.

A személyes interjúk és az online beszámolók alapján az derült ki, hogy a számolásnak nincs egyértelműen biztonságos mechanizmusa, amit a bizottságok követnének, illetve nem egyértelmű az érvénytelen szavazatok elbírálásának módszertana sem. Ez azt eredményezi, hogy érvényes ellenzéki szavazatokat rendszeresen érvénytelenként bírálnak el olyan szavazókörökben, ahol többségében kormánypárti bizottságok vannak.

4. Illegális mozgósítás

A laikusok számára legnyilvánvalóbb, leglátványosabb – ám ennek ellenére teljes bizonyossággal nehezen igazolható – csalási módszer az illegális mozgósítás: ez jellemzően szavazókörön belüli telefonálgatásokból áll, nem ritkán a bizottsági elnök és jegyzőkönyvvezető tudtával vagy közreműködésével.

Az önkormányzati választásokról szóló felmérésben a delegáltak 12 százaléka számolt be kormánypárti mozgósításról, ami gyakran a szavazókörökön belül, szabályellenesen, telefonon keresztül zajlott az elnök és jegyzőkönyvvezető közreműködésével, akik a névjegyzéket is kezelték. A Nemzeti Választási Iroda kézikönyve tiltja a szavazókörön belüli telefonhasználatot, illetve az adatok kijuttatását, méghozzá azért, hogy az SZSZB-tagjai ne jegyezhessék fel, hogy ki volt már szavazni, illetve még ki nem. E tilalom megszegése, tehát ilyen adatok megszerzése (pl. megnézése a névjegyzéken és feljegyzése, vagy pusztán megjegyzése abból a célból, hogy azt kiadják), továbbá az adatok kijuttatása a szavazóhelyiségből súlyos törvénysértésnek számít.

5. Választási klientúrarendszer

A kutatás során a szociális juttatások, a munkahely biztosításának szavazathoz kötése és a megfélemlítés újabb bizonyítékai kerültek elő a 2019-es EP- és az önkormányzati választás során, amelyek bizonyítékként szolgálnak a 2010 óta folyamatosan kiépülő és megerősödő választási klientúrarendszerre. A jelentés kiemeli, hogy a közmunkáért és juttatásokért a helyi polgármester felel, ezért az ő kezében van ezeknek az elosztása, amivel egy függőségi rendszer alakul ki. Az EP-választás után megkérdezett delegáltak több mint 10 százalékánál merült fel a szavazatvásárlás, illetve a láncszavazás gyanúja. Az önkormányzati választáson ez az arány 11,5 százalék volt.

6. Mozgóurnás szavazók befolyásolása és fantomszavazók utaztatása

A kutatásban résztvevő európai parlamenti választási delegáltak közel 9 százaléka és az önkormányzati választáson delegáltak 8 százaléka számolt be arról, hogy észlelt rendellenességet a mozgóurnás szavazatok kezelését és feldolgozását illetően. A delegáltak a személyes interjúk során arról is beszéltek, hogy az önkormányzat által választott bizottsági tagok nem engedték, hogy elkísérjék a mozgóurnákat, valamint arról is, hogy az időseket tudatosan befolyásolták, hogy a Fideszre szavazzanak. Általánosságban elmondható az eredmények alapján, hogy tömegesen gyűjtik a mozgóurna-kérelmeket országszerte, és félemlítik meg a kormánypárti delegáltak az elsősorban idősotthonokban élő kiszolgáltatott helyzetben lévő magatehetetlen embereket az ott dolgozó személyzet tudtával.

7. Fantomszavazók utaztatása

4 olyan esettről számoltak be a delegáltak, miszerint a határontúli szavazókat szervezetten szállítják.

8. Az ellenzéki pártok mulasztásai

Mindkét tavalyi választásról elmondható, hogy az ellenzék humánerőforrásban nem volt képes felvenni a versenyt a kormánypárttal, ami a szavazóbizottsági delegáltakat illeti.

Az NVI hivatalos adatai alapján a Fidesz-KDNP 14 846 választott, valamint delegált szavazatszámlálót bízott meg szavazatszámolással a 2019-es európai parlamenti választáson, míg az ellenzék együttesen mindössze 11 887-et.

Az Unhack Democracy számítási alapján elmondható, hogy az összellenzék 2525 szavazókörbe egyetlen egy SZSZB tagot sem delegált.

Ez az összes szavazókör (10277) 24,5 százalékát jelenti.

Az NVI hivatalos adatai alapján az önkormányzati választáson a jelölő szervezetek összesen 30 100 szavazatszámláló bizottsági tagot választottak, illetve küldtek a 10 278 szavazókörbe. Az Unhack Democracy szerint azonban az ellenzék 1750 szavazókörbe egyetlen SZSZB-tagot sem delegált, ami azt jelenti,

hogy a szavazókörök 17 százalékában nem volt ellenzéki képviselet. További 2599 szavazókörbe pedig csak egy delegáltat küldtek.

Az Unhack Democracy – látva a pártok bénultságát az elegendő számú delegált küldése, és az ő felkészítésük terén – ajánlásokat is megfogalmazott. Többek között gyakorlatiasabb oktatást, a bizottsági tagság promotálását a fiatalok a körében, a pártok kampányfelelőseinek bevonását az oktatásba, legalább kettő, a helyi függőségi rendszertől független, jól felkészített ellenzéki delegált küldését,  illetve szervezettebb pártok közti koordinációt javasolnak a jelölő szervezeteknek.

9. A szavazatszámlálásra való jelentkezés nehezítése

Az persze nem véletlen, hogy sok helyütt ennyire gyér volt az ellenzéki jelenlét: hiszen gyakran komoly adminisztratív vagy anyagi akadályt is gördített az ellenzéki delegáltak jelentkezése elé a helyi hatalom.

A bizottsági munkához szükséges eskütételre pár nappal a választás előtt az adott település vagy kerület polgármestere előtt került sor, ami az önkéntesek számára az előzetes odautazás miatt logisztikai és anyagi akadályokat is jelentett. Továbbá akadályt jelentett, hogy a bizottsági tagoknak nyilatkozni kellett összeférhetetlenségükről, és az aláírt összeférhetetlenségi nyilatkozatot a tagoknak személyesen vagy postai úton kell eljuttatniuk az őket delegáló párthoz. Az anyagi kompenzációban is megjelenő kettős bánásmód az önkormányzati megbízottak, a fideszes delegáltak és az ellenzéki pártok delegáltjaival szemben – vagyis az, hogy az önkormányzati megbízottak a pártdelegáltakkal szemben pénzjutalmat is kaptak a munkájukért –  olykor feszültségforrásként jelentkezett a szavazókörökben.

10. A helyi választási irodák által szervezett oktatás hiányosságai

A delegáltak arról is beszámoltak, hogy a helyi választási iroda által szervezett oktatás felszínes volt, és hiányoztak a gyakorlatból vett példák. A Nemzeti Választási Iroda által a szavazatszámláló bizottságok részére kiadott kézikönyv nem tartalmaz praktikus információt a szavazatszámlálói munkával kapcsolatosan, különös tekintettel a munka során felmerülő esetleges hibalehetőségekre, és sokszor nehezen értelmezhető.

A Számoljuk Együtt civil szervezet és a helyi választási irodák által szervezett képzések között például jelentős eltéréseket tapasztalhattak: különösen igaz ez a pártatlanságra és a gyakorlati példák bevonására.

Összességében az látszik az Unhack Democracy a 2018-as és a 2019-es magyarországi választásokat érintő kutatásából, hogy – ahogyan a jelentés fogalmaz – „ebben az időszakban az ország választási integritása szisztematikusan romlott”, amit a felmérést készítő szakemberek szerint a növekvő szabálytalanságok és csalások sorozata is alátámaszt.

Ezekkel a rendellenességekkel pedig épp akkora „gellert kap” a magyar demokrácia, hogy ez más, a voksolást befolyásoló tényezőkkel – a magyarországi média helyzete, a kampányfinanszírozás kérdése, a választókerületek határainak elfogult átrajzolása, a választási rendszer átalakítása – együtt már nagymértékben torzíthatta a hivatalos végeredményt.

 

Az Unhack Democracy a problémák feltárásán túl ötpontban fogalmazott meg javaslatokat az Európai Uniónak, hogy megvédje a választások tisztaságát Magyarországon, illetve más EU-s tagállamokban:

  1. Az Európai Bizottságnak jobban össze kell hangolnia az EU és az EBESZ választási megfigyelő misszióit.
  2. Az Európai Bizottságnak ki kell terjesztenie az Európai Cselekvési Terv (European Democracy Action Plan) hatáskörét.
  3. Minden tagállamban biztosítani kell a polgári választási megfigyelést.
  4. Legyen minden olyan tagállamban EBESZ/ODIHR teljes megfigyelő misszió, ahol a 7-es cikkely szerinti eljárás zajlik.
  5. A Citizens for Europe program keretein belül az EU támogassa a választás megfigyelését illetve az állampolgárok és civil szervezetek bevonását.

 

Kiemelt kép: Mérce.