Az idei évtől léptek életbe a köznevelési törvény módosításai, melyek közül az egyik legproblematikusabb az iskolaérettségi korhatár megváltoztatása. A kormánypárti többség tavaly júliusban úgy döntött, kötelezően a hatodik életévhez köti az iskolaérettségi korhatárt, így ezentúl nem az óvónők, a védőnő és a szülők állapítják meg az iskolaérettséget, ahogy az korábban történt, hanem az Oktatási Hivatal.
Vagyis ha a szülők azt szeretnék, hogy a gyerekük még egy évet az óvodában töltsön, és csak 7 évesen kezdje meg az első osztályt, az OH-hoz kell fordulniuk. A Szülői Hang civil szervezet már korábban hangsúlyozta a törvénymódosítással kapcsolatban: ezáltal egy olyan hivatal hozhat meg egy olyan döntést, aminek „a gyermek mély ismeretére” kellene alapulnia, amely erre nyilvánvalóan alkalmatlan – hiszen egy központi hivatal nem ismerheti a gyermekeket, akikről megállapítja, hogy iskolaérettek vagy sem.
Pedig az idő előtt iskolába erőltetett gyereket sorozatos kudarcok érhetik, ami aztán alacsony önbecsüléshez vezethet, ez pedig tönkreteheti az iskolás éveit és még a gyerek életesélyein is ront.
A szervezet szerint
„az új törvény nyíltan diktatórikus módszerrel lép fel a gyermekek és szülők ellen, hiszen ki vannak szolgáltatva egy központosított állami hivatal önkényének. A pedagógiai szempontok figyelmen kívül hagyása és a döntési felelősség áthelyezése egy bürokratikus, központosított hivatalba szakmai érvekkel nem indokolható.”
A Szülői Hang képviselője, Miklós György most azt mondta a Népszavának: esélyük sincs szembeszállni a szülőknek az Oktatási Hivatallal (OH), ha azt szeretnék, hogy hatéves gyermekük iskolakezdés helyett szeptembertől még egy évig inkább óvodában maradjon, de az OH ezt nem engedélyezte. Az egyetlen út a bíróság, de az eddigi eljárások többsége a szülők keresetének elutasításával végződött.
A szülői kérvényekről alapvetően egymaga dönthet a hivatal, de kérheti a pedagógiai szakszolgálatok vizsgálatát is, ami a Szülői Hang felmérése szerint az esetek mintegy 55 százalékában meg is történt.
Összesen 10 874 kérelem érkezett január végéig az OH-hoz, nagy részüket el is fogadták, az elutasítások aránya alacsony, 3-4 százalékos. De még így is több száz olyan kisgyermeknek kell megkezdenie az első osztályt, akiket szüleik még nem tartanak iskolaérettnek.
Egy édesanya például arról számolt be a Szülői Hangnak, hogy kisfia egy betegség miatt lemaradt a fejlődésben, beszédértése és gondolkodása is fejletlenebb a korosztályába tartozó többi gyerekéhez képest. Ugyanakkor fejlődőképes, orvosai és pedagógusai szerint további egy év sokat segítene neki a megszokott, nyugodt óvodai környezetben, erre mégsem lesz lehetősége, mivel az OH elutasította a szülő kérelmét.
A hivatal elutasító határozatával szemben a szülők kizárólag bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot közigazgatási per keretében, ezt azonban minden bizonnyal nem mindenki tudja bevállalni. Miklós György a Népszavának azt mondta, 19 esetben fordultak bírósághoz a szülők, a keresetek nagy részét azonban elutasították. Összesen két ügyben született döntés az OH határozatának megsemmisítéséről – nem szakmai, hanem formai hibák miatt, további két ügy pedig jelenleg is folyamatban van.
„Az a benyomásunk, hogy a bíróság az esetek többségében csupán azt vizsgálta, az eljárás formailag helyesen zajlott-e. Azonban a szülői panasz az esetek túlnyomó részében nem formai, hanem pedagógiai jellegű volt„
– mondta Miklós György a lapnak.
Szerinte a szülőknek esélyük sincs az OH vagy a szakszolgálatok véleményét megkérdőjelezni, a bíróság nem nézi érdemben, mi van a szakvéleményben, figyelmen kívül hagyja a szülők által jelzett problémákat, a keresethez csatolt szakmai ellenvéleményeket.
Ráadásul ha a bíróság mégis a szülő javára dönt, az OH-nál kezdeményez új eljárást, vagyis az egész kezdődhet elölről, ami egy „jogi csapdahelyzet”.
Az ilyen esetekben nagy szükség lenne egy második szakszolgálati véleményre is, ezt azonban lehetetlen beszerezni, mivel az új szabályozás megszüntette annak a lehetőségét, hogy a szülők iskolaérettségi vizsgálat céljából önállóan a szakszolgálathoz forduljanak. A Szülői Hang az Országos Bírósági Hivatalnak is levelet írt az eljárásokkal kapcsolatban, de választ még nem kaptak.
A hatévesek kötelező beiskolázásának ráadásul jelentős férőhelybővítéssel is kellene járnia. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás arról beszélt a lapnak, hogy több fővárosi tankerületben már tavaly felmérték, szükség van-e férőhelybővítésre.
Így derült ki, hogy az egyik tankerületben legalább 15 új első osztályra lett volna szükség, ha a hatévesek többségét tényleg beterelték volna az iskolákba. Totyik szerint úgy tűnik, az oktatásirányítás rájött, hogy ez ennyi idő alatt kivitelezhetetlen. A Klebelsberg Központ a Népszava megkeresésére közölte, a tankerületi központok biztosítják minden tanuló számára, hogy rendben megkezdhesse a tanulmányait a 2020/2021-es tanévben.
