Polgármesterek és szakszervezeti vezetők szerették volna elmondani véleményüket a 2021-es költségvetési tervről a Költségvetési bizottság szerdai ülésén, a kormányzati többség azonban leszavazta, hogy meghallgassák őket – jelentették be az érintettek egy rendkívüli sajtótájékoztatón.

Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere elmondta, azzal a reménnyel jelent meg ma a tárgyaláson, hogy szót kaphat, mégsem engedték meg neki, hogy az önkormányzati költségvetési tételekkel kapcsolatban felszólaljon és javaslatokat fogalmazzon meg.

„Azt gondolom, azok a fideszes képviselők, akik nem emelték fel a kezüket, és amellett voksoltak, hogy ne kapjunk szót, nemcsak engem ütöttek arcul, hanem azt a 25 ezer embert, akit képviselek, és nemcsak engem és a mögöttem álló polgármestereket, hanem azt a sok százezer szavazópolgárt, akit képviselünk” – fogalmazott Lengyel Róbert..

Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere hozzátette, a tervezett megvonásokkal a kormány az ő településüktől másfél milliárd forintot venne el. Úgy véli, az önkormányzatoknak önálló forrásokra lenne szükségük, hiszen ezekből tudják finanszírozni a szociális segélyeket, az intézményeket, a közutak fenntartását és azt a rendszert, ami a vállalkozásokat kiszolgálja.

„133 fideszes elég bátornak mutatkozik arra, hogy elvegyen az emberektől, az önkormányzatoktól 160 milliárd forintot, de arra már nem elég bátrak, hogy meghallgassák a képviselőket, akik elmondanák, hogy ez miért is rossz” – fogalmazott Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere, ahol a költségvetés 1,9 milliárd forinttal rövidítené meg a kerületet.

Horváth megjegyzete, a járvány idején elvárták volna, hogy partnerként viselkedjenek a kormányzati szereplők az önkormányzattal szemben, de úgy tűnik, még most, a válság után sem számíthatnak erre, ezért mindent meg fognak tenni azért, hogy a választókat képviselve a helyére tegyék ezeket a dolgokat.

Déri Tibor, Újpest polgármestere szerint ez a tervezet az önkormányzatok kivéreztetésének utolsó pillére, ez a forrásmegvonás pedig valójában nem is az önkormányzatoktól vesz el rengeteg pénzt, hanem maguktól az választópolgároktól.

Érd polgármestere, Csőzik László elmondta, az országban náluk növekszik a legdinamikusabban a lakosság, mégsincs pénzük kellő mennyiségű intézményt létrehozni az ott élőknek, mert a helyi gazdaság elképesztően gyenge a szolidaritási adó miatt. Jelenleg bő 1 milliárd forint áll rendelkezésükre a befolyt összegekből, de ennek most felét elvenné a kormányzat az új költségvetéssel.

Horváth Jácint, az EU Régiók bizottságának tagja is részt vett a sajtótájékoztatón, aki bejelentette, hogy ő és ellenzéki társai levelet írtak a bizottságnak, hogy vizsgálják meg a helyzetet, és segítsenek, hogy az önkormányzatok a kormány miatt ne szenvedjenek hátrányt – akár közvetlen EU-s forrásokkal is támogassák a településeket.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke elmondta, ő három, kiemelten fontos ügyben is szerette volna meggyőzni a képviselőket:

• Hosszabbítsák meg az álláskeresési támogatást 3-ról 9 hónapra, hiszen jelenleg nem olyan könnyű munkát találni, miközben az álláskeresők száma az országban 425 ezerre nőtt.
• Duplázzák meg a legkisebb nyugdíj összegét 28 500 forintról 57 ezer forintra, ezzel együtt pedig a legkisebb nyugdíjhoz kötött gyes összegét is növeljék meg.
• Hangolják össze az éves béremelkedést a nyugdíjemelkedéssel, mert jelenleg hatalmas különbségek vannak a növekedés mértéke között, ami nagy egyenlőtlenségeket eredményez.

Mesterházy Attila. az MSZP képviselője a rendkívüli sajtótájékoztató végén úgy fogalmazott, a kormány erőből akarja lenyomni az önkormányzatokat, így az ellenzék is csak egy erődemonstrációval tud majd fellépni hatékonyan a következő választáskor– reméli, éppen ezért minél szélesebb lesz az összefogás a pártok között.

Eközben szintén szerda délelőtt Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője is a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót, aki szerint 3 változtatásra lenne szükség a fogyatékkal élők esetében:

• Emeljék meg a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatására szánt keretet, ugyanis jelenleg a gyógypedagógiában dolgozók rettentően alul vannak fizetve, a szakasszisztensek 80 százaléka nettó 200 ezer forint alatt keres. Hozzátette, ez egy kormányzati költségvetésben nem is lenne jelentős pénzkérdés.
• Szánjanak több forrást arra, hogy azoknak a fogyatékossággal élő felnőtteknek, akik legalább részlegesen önállóan tudnának élni, legyen lehetőségük önálló lakhatásra.
• Habár sok előrelépés történt a fogyatékossággal élők foglalkoztatásában kormányzati szinten, az utóbbi 2-3 évben lassítottak ezeken a támogatásokon, így Ungár arra kérte a kormányt, ismét foglalkozzanak ezzel hangsúlyosabban. A képviselő megjegyezte, a fogyatékossággal élők helyzete nem kellene, hogy pártpolitikai kérdés legyen.