Ismét levélben fordult Varga Judit igazságügyi miniszterhez Orosz Bernadett, miután a június 2-i levelére, hivatalos kérvényére nem kapott választ. A Bujákon tavaly bántalmazott nő, aki emberi jogvédő munkát végezve maga is harcol a családon belüli erőszak visszaszorításáért, akkor egy öt pontos javaslatcsomaggal fordult a miniszterhez. Most hétfőn ismét javaslatokat, kérdéseket küldött, arra kérve Vargát, hogy a mai napig adjon választ mindkét hivatalos megkeresésére.
Mint arról korábban beszámoltunk, Orosz Bernadettet többször is súlyosan bántalmazta volt barátja. Ennek ellenére, amikor a nő először Varga Judit igazságügyi miniszterhez fordult levélben, érdemi segítségnyújtás helyett pszichológiai segítséget ajánlottak fel neki, amit Orosz nem tart megfelelőnek, tekintve, hogy az nem akadályozza meg volt barátját az ismételt bántalmazásban.
Ezután Orosz megpróbált Polt Péterhez fordulni, azonban a legfőbb ügyésztől sem kapott értelmezhető választ.
Orosz legutóbb a múlt héten küldött levelet Varga Juditnak, amiben egy ötpontos javaslatcsomagot fogalmazott meg. Ezekben többek közt az áldozatok és jogvédők bevonását a közös munkába; a női emberi jogi jogvédők védelmét; az áldozatvédelem helyett az áldozattá válás megelőzését és az uniós intézményekkel való együttműködést kérte.
Orosz Bernadettel készült januári interjúnk itt tekinthető meg.
Mostani, szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levelében Orosz Bernadett úgy fogalmaz, ő szereti Magyarországot, célja, hogy itt biztonságban élhessen mindenki és csökkenjen a családon- és kapcsolaton belüli erőszak. Emellett a lehető legkomolyabban veszi a Nemzeti Hitvallást és az Európai Unió alapító iratait, mindkettő céljaként fogalmazza meg a jólét, a béke, a szabadság és a biztonság előre mozdítását.
Azt írja, lehet, hogy Varga Judit mint magánszemély nem kedveli őt, de ez jelen esetben nem fontos, mivel nem a miniszter barátságát keresi, hanem mint Magyarország, egy uniós tagállam képviselőjét kéri arra hivatalosan, tegye lehetővé számára, hogy a magyar állammal és az Európai Unióval is együtt tudjon működni a családon- és kapcsolaton belüli erőszak visszaszorításában.
Ehhez feltétlenül szükségesnek tartja, hogy választ kapjon június 2-i levelére, illetve hozzáférést a Családjogi Szakértő Munkacsoport által elkészített munkaanyaghoz.
Szerinte döbbenetes az Igazságügyi Minisztérium 2020. május 22-i „A kormány a valódi munkában hisz” című közleménye, melyben arról számolnak be, hogy a minisztérium megküldi a 170 oldalas munkaanyagot annak a 60 civil szervezetnek, amelyek meghívást kaptak a családjogi civil munkacsoportba.
„Döbbenetes, mert ebben a valódi munkában eddig csakis azok a civil szervezetek vehetnek részt, akiket az Igazságügyi Minisztérium kiválasztott !
Ugye nem úgy kell érteni ezt a helyzetet, hogy csak azok végeznek valódi munkát, akiket az Igazságügyi Minisztérium kiválaszt?
És a társadalom többi része most milyen munkát végez a nők és gyermekek védelmében? Az általunk végzett munka UGYE NEM KAP „FAKE” MINŐSÍTÉST?”
Orosz hangsúlyozza, az áldozatok, az emberi jogi jogvédők, az újságírók, az országgyűlési képviselők, valamint az EP képviselők és a civil társadalom aktív tagjai szintén valódi munkát végeznek a családon belüli és kapcsolaton belüli erőszak visszaszorításával kapcsolatban, mindenki a rendelkezésére álló eszközökkel és a konkrét feladatát ellátva tud dolgozni, jogállami keretek között.
A nőjogi jogvédő szerint az igazságügyi miniszter feladata, hogy az egyenlő bánásmód és az eszközökhöz való hozzáférés biztosítva legyen, ezért kéri, hogy az említett munkaanyagot neki is küldje meg véleményezésre. Itt idézi a HVG Dr. Spronz Júliával, a PATENT egyesület jogászával készült interjúját, amiben a jogász úgy fogalmaz:
„Varga Judit két munkacsoportot hozott létre. Az egyik egy szakértői munkacsoport, ott elvileg érdemi munka folyik. És vagyunk mi, a futottak még kategória, akik a civil munkacsoportot alkotják. Kérdés, hogy ha mi nem, akkor ki van a szakértői munkacsoportban, mert az nem transzparens. A nőszervezeteket tehát nem a szakértők közé, hanem az utóbbi csoportba invitálta meg a miniszter, amelyben körülbelül 60 civil szerveződés képviselteti magát.”
Orosz szerint szélesebb körű tudatosság növelésére van szükség Magyarországon a nők elleni erőszakkal kapcsolatban, amiben ő is aktív szerepet vállal.
A Mércével közös céljának nevezi, hogy a figyelem állandó fenntartásával rámutassunk arra, hogy a nők elleni erőszak rendszerszintű probléma, aminek enyhítéséhez rendszerszintű változtatások szükségesek.
Emellett reméli, hogy a Fidesz-KDNP kormány szívvel lélekkel támogatni fogja az egyenlőségközpontú Unió megteremtését, amit az Európai Bizottság 2020-2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiája fogalmaz meg. Reméli azt is, hogy Varga Judit is „hatékonyan, aktívan és örömmel” kíván részt venni ennek megteremtésében, hiszen ő nem csupán igazságügyi minisztere, hanem európai uniós ügyekért felelős tagja is a kormánynak.
Korábban is írtunk róla, ahogy világszerte, úgy Magyarországon is megugrott a családon belüli erőszak esetek száma a koronavírus miatti bezárkózás idején, nálunk csak márciusban az átlagosnál másfélszer több eset történt, ezzel azonban (egyéb ügyekkel ellentétben) nem foglalkozott a kormány a veszélyhelyzet idején.
Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.
A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20(ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)
A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])
