Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Városdiplomáciával az illiberalizmus ellen – interjú Jávor Benedekkel

A járvány idején beindult a gőzhenger az ellenzéki önkormányzatokkal szemben, az ellenállás egyik hatékony módja pedig az lehet, ha a főváros kiépíti külkapcsolatait. Budapest brüsszeli kirendeltségének vezetőjével, Jávor Benedekkel, a Párbeszéd politikusával beszélgettünk.

Az interjú először a brüsszeli Green European Journalban jelent meg. A járványhelyzetre való tekintettel további kérdéseket tettünk fel Jávor Benedeknek, és ahol kellett, változtattunk az eredeti szövegen.

B. Simon Krisztián: Az ellenzék budapesti győzelmét követően Ön lett a főváros brüsszeli képviseletének vezetője. Korábban nem sokat lehetett hallani erről az intézményről, mesélne róla?

Jávor Benedek: Budapestnek 2003 óta van képviselete Brüsszelben, ami teljesen normális, ha azt vesszük, hogy az európai fővárosok – vagy fővárosi régiók – többsége megjeleníti magát az európai intézményekben. Sőt, sok országban a vidéki régiók is rendelkeznek brüsszeli érdekképviseleti irodával, hiszen rengeteg olyan európai uniós szabályozás és döntés születik, amely közvetlenül befolyásolja az önkormányzatok életét, tehát ezen döntések meghozatalánál elemi fontosságú, hogy a települések képviseltessék magukat és bemutassák az érdekeiket.

Emellett Budapest brüsszeli jelenlétét nyilvánvalóan indokolja egy speciális helyzet is: tavaly október 13-án olyan társbérlet jött létre, ahol a kormány és a főváros vezetésének politikai színezete különbözik egymástól. A kezdeti rövid kivárást követően mostanra teljes erővel be is indult a gőzhenger Budapesttel és Karácsony Gergellyel szemben, az pedig, hogy ezt a koronavírus elleni védekezés közben kezdték el csúcsra járatni, különösen visszataszítóvá és felelőtlenné teszi az egészet.

Sorozatban születnek azok a kormányzati döntések, amelyek egyetlen célja az önkormányzatok, és ezen belül is kiemelten Budapest pénzügyi megfojtása.

Az ingyenes parkolás, a helyi iparűzési adóbevételek elvonása, a kiemelt projektek helyi önkormányzatok alól való kivonása – hatáskörileg és adózási szempontból is –, hogy csak néhányat említsünk, mind ezt az egy célt szolgálják. Ha innen nézzük, a képviseleti iroda egyik fontos feladata az is, hogy megpróbáljuk a lehető legtöbb uniós forrást felkutatni és megszerezni a főváros számára. Ezáltal pedig valamelyest kompenzáljuk a szűkülő forrásokat és lehetőségeket.

B.S.K.: Nem merült fel a városvezetésben, hogy a brüsszeli képviselet esetleg felesleges pénzkidobás lenne az eleve szűkös forrásokkal rendelkező főváros számára?

J.B.: Az új fővárosi vezetésnek – a korábbiakkal ellentétben – egy nagyon határozott külpolitikai elképzelése van: szeretné, ha Budapest visszakerülne a nemzetközi városdiplomáciai térképre, és emiatt egy sokkal ambiciózusabb, stratégiailag átgondolt és aktívabb fellépést vár el a brüsszeli irodától. A települések és a nagyvárosok szerepe jelentős mértékben felértékelődött a nemzetközi kapcsolatokban, de Budapest eddig teljesen kimaradt a városdiplomáciai boomból – a főváros előző vezetésének lényegében nem voltak nemzetközi kapcsolatai.

Ezt pótolni szeretnénk és szerencsére nagyon jó partnerekre találtunk a V4-es fővárosok vezetésében, amelyek szintén ellenzéki pozícióból irányítják az adott tagállamok fővárosait, így sokszor nagyon hasonló problémákkal és lehetőségekkel is néznek szembe, mint Budapest. Tehát nagyon szoros együttműködést szeretnénk megvalósítani – nem csupán a pénzszerzés, hanem a közös szempontok, közös érdekek együttes képviselete révén is. Amúgy Karácsony Gergely elég egyértelművé tette a kezdeteknél, hogy a diplomácián túl mit vár a megerősített képviselettől: szerezzünk több pénz, mint amennyibe kerülünk. Meg fogjuk érni a fővárosnak a befektetést.

B.S.K.: Mondta, hogy együttműködnek a V4-es fővárosokkal. Ezt hogyan kell elképzelni? 

J.B.: December 16-án Budapesten találkoztak a V4-es fővárosok főpolgármesterei és aláírták a Szabad Városok Szövetségének értéknyilatkozatát. Ez azért is fontos, mert azt tapasztaltam az elmúlt években, hogy elkezdett egy nagyon rossz kép kialakulni Nyugat-Európában a közép-kelet-európai régióról. Egyre többen gondolják, hogy ez egy illiberális tendenciákra nyitott, populizmus befolyása alatt lévő, korrupt régió. Ennek a képnek a megszilárdulása nem csupán meglehetősen kellemetlen és megalázó számunkra, hanem nagyon konkrét hátrányokkal is járhat – hiszen például a következő hétéves pénzügyi ciklus tervezésénél ez a meggyőződés befolyásolhatja is a döntéshozókat.

Éppen ezért szerintünk rendkívül fontos, hogy megmutassuk, hogy létezik egy nyitott, az európai integráció és a klímaváltozás elleni küzdelem iránt mélyen elkötelezett, a sokszínűséget támogató Közép- és Kelet-Európa – és ezt jelenítik meg ezek a nagyvárosok.

A találkozón, és az azóta intenzív közös munkával eltelt hónapokban az is világossá vált, hogy a négy főváros vezetői nagyon sok mindenben egyetértenek annak ellenére, hogy nagyon különböző politikai háttérből érkeznek: a zöld-baloldali-liberális koalíció támogatta Karácsony Gergely mellett Varsó főpolgármestere az EPP-tagpárt Polgári Platformból jött (és épp most döntött a párt, hogy ő lesz az ellenzék közös jelöltje a megismétlendő lengyel elnökválasztáson), Prágát a Kalózpárt képviselője vezeti (akik egyébként az Európai Parlamentben a zöld frakcióban ülnek), Pozsony vezetése a szlovák köztársasági elnököt is adó, liberális-progresszív Szlovákia Mozgalom képviselője.

Tehát meglehetősen sokszínű a politikai háttér, mégis az alapvető értékekben gyakorlatilag maradéktalanul egyetértünk – és abban is, hogy rengeteg hasonló érdek, szempont és probléma tapasztalható a négy visegrádi fővárosban, amelyek nagyon hasonló fellépést is igényelnének.

Közös igényként merült fel, hogy az uniós források minél nagyobb része közvetlenül legyen elérhető a nagyvárosok számára – nem csak azért, mert egyes tagországok politikai alapon megpróbálhatják megfosztani városokat az uniós fejlesztési forrásoktól, hanem azért is, mert a mostani kihívások olyan feladatokat hárítanak a nagyvárosokra, amelyek indokolnák, hogy gyorsan és közvetlenül férjenek a forrásokhoz. Egyértelműen látszik, hogy a koronavírus elleni védekezés jelentős része az önkormányzatokra hárult, ehhez képest nem hogy nem jutottak kiegészítő finanszírozáshoz, de a visegrádi főpolgármesterek egybehangzó beszámolója szerint a nemzeti kormányzatok inkább kurtították a városok pénzügyi lehetőségeit.

Pedig a védekezés feladatain túl a városokat a helyi bevételek jelentős visszaesése is sújtja. Budapesten csak a közösségi közlekedésben kb. 20 milliárdos viteldíj-kieséssel kell számolnunk. Az idegenforgalmi adó döntő részének is búcsút mondhatunk az idén. A Budapesten működő cégek árbevételének visszaesése alaposan meg fogja vágni az iparűzési adóból származó forrásokat is. Az EU koronavírus elleni csomagjából, és a helyreállítást célzó ún. Recovery Planből az önkormányzatoknak a kitettségüknek megfelelően kellene részesedniük. De ilyen a klímaváltozás ügye is.

Nem szerencsés, ha az EU konkrét, számszerű kötelezettségeket ír elő a városok számára, például a városi közlekedés dekarbonizációja, a közösségi közlekedés elektrifikációja kapcsán, aztán a forrásokat meg odaadják a kormányoknak, hogy osszák el valahogy.

Adott esetben még baráti viszonyt ápoló kormányzatok és városvezetések közt is okozhatnak ezek a forráselosztási kérdések feszültséget, nem hogy olyan politikai kényszertársbérletben, mint ami Budapesten van. A V4-es fővárosok vezetőivel az év eleje óta lobbizunk azért, hogy a 2020 utáni költségvetésben jelenjenek meg a városok feladataihoz és kötelezettségeihez illeszkedő közvetlenül pályázható források. Februárban az EU-s intézmények vezetőihez fordultunk ezügyben, levelünkhöz 36 európai város csatlakozott – Berlintől Lisszabonig és Tallintól Bécsen át egy sor olasz városig.

A közelmúltban készültünk el részletes, jogszabályi módosító javaslat-szintű anyagunkkal, amelyet az új, módosított EU-s költségvetési javaslat bizottsági bejelentése (május 27.) elé időzítve megküldtünk a döntéshozóknak. Nem csupán az uniós intézményekben terjesztjük az anyagot, de a tagállamok brüsszeli Állandó Képviseletei éppúgy megkapták, mint egy sor szakmai és civil szervezet. A következő hetek, hónapok arról fognak szólni, hogy ezekhez a javaslatokhoz többségi támogatást szerezzünk a döntéshozóknál, az Európai Parlamentben és a Tanácsban.

B.S.K.: A magyar miniszterelnök is szokta emlegetni, hogy a fővárosok hajlamosak progresszívabb irányba menni, mint az ország többi része. Egy olyan helyzetben, amikor a nagyvárosok lesznek a progresszív politika motorjai, hogyan tudjuk elkerülni azt, hogy ne alakuljon kiújult polarizáció a város és a vidék között?

J.B.: Magyarország GDP-jének körülbelül negyven százalékát Budapest termeli meg, tehát Budapest fejlődése az ország egészének használ – és nem is tud az ország érdemben előrelépni, ha Budapest nem lép előre. Itt tehát kapcsolódik egymáshoz a főváros és a vidék sorsa. Mi a Budapestnek járó uniós forrásokat nem úgy akarjuk lehívni, Budapest érdekeit nem úgy kívánjuk képviselni, hogy azok a vidéki Magyarország rovására menjenek. Mi azt próbáljuk megértetni, hogy a vidék és a nagyvárosok – ezen belül Budapest – közösen, együtt tudja sikeressé tenni Magyarországot. Tehát ha az országos politikában gáncsolják a fővárost, azzal az ország egészének is rosszat tesznek.

A főváros ezen felül szoros együttműködésre törekszik a vidéken győztes ellenzéki polgármesterekkel – a száz legnagyobb településnek közel a felét az ellenzék nyerte meg októberben. Nem egy Budapest-vidék (vagy a magyar politikai tradícióban népi-urbánus) ellentét reprodukálására törekszünk, hanem arra, hogy Budapesten keresztül az ország egésze egy huszonegyedik századi, sikeres, fenntartható fejlődési pályára álljon.

B.S.K.: Az új budapesti vezetés egyik első lépése az volt, hogy kihirdette a klímavészhelyzetet. Erre miért volt szükség?

J.B.: A klímavészhelyzet kihirdetése elsősorban egy politikai deklaráció, ami tükrözi a fővárosi vezetés elkötelezettségét a klímaváltozás elleni fellépés iránt. Tudomásul vesszük, hogy tényleg az utolsó pillanatban vagyunk és kevés időnk van már, hogy közösen cselekedni tudjunk a klímaváltozás kezelhető keretek között tartása érdekében. Emellett jelzése annak is, hogy a főváros elsődleges prioritásnak fogja tekinteni az ezzel kapcsolatos intézkedéseket.

A gyakorlatban jelenleg a koronavírus-járvány elleni intézkedések dominálnak, de ezek egy részét, amelyek a város kibocsátás-csökkentését segítik, a járvány lecsengése után is érdemes fenntartani.

A forgalomcsillapítási intézkedések, a gyalogos és kerékpáros közlekedést szolgáló lépések például illeszkednek egy hosszabb távú, a közlekedési dekarbonizációt segítő tervbe. Készül a főváros energiakoncepciója, amely az épületszigeteléstől a megújuló források széles körű használatán keresztül az energiaközösségek kialakításának bátorításáig és a nagyfogyasztók, például a bevásárlóközpontok energiaigényének komplex csökkentéséig számos területet lefed.

Egyeztetünk az európai intézményekkel egy nagyszabású épületenergetikai program meghirdetéséről, amit reményeink szerint részben a Horizon Europe-ból és a Green Dealből származó, vissza nem térítendő támogatásokból, részben az Európai Beruházási Bank hiteléből tudnánk finanszírozni. Ez egy több tízezer budapesti háztartásra kiterjedő komplex felújítási program lehet, amivel érdemi kibocsátás-csökkentést tudnánk elérni.

De ugyanilyen nagyszabású programokat tervezünk a közlekedésfejlesztés területén – részben az elöregedett közösségi közlekedési járműpark cseréjével, bár a kormány épp most vonta el még az eddig rendelkezésre álló forrásokat is. A helyzet nem csak a klímaváltozás, hanem a levegőminőség szempontjából is tragikus. Magyarország ellen több mint tíz éve folyik egy kötelezettségszegési eljárás a rossz levegőminőség miatt, az országban évente körülbelül 16 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség miatt, tehát itt is sürgős fellépésre van szükség.

A klímaintézkedések és a levegőminőség-intézkedések szorosan összefüggnek egymással, és sokszor az, amit az egyik cél elérése érdekében megvalósítunk, a másik cél teljesítését is szolgálhatja. A zöldterületek fejlesztése, amelyre szintén új akcióterv készül,  nem csupán a szén-dioxid megkötését segíti, de növeli a városi biológiai sokféleséget, élőlényeket vonz a városba, jelentősen hozzájárul a levegőminőség javításához, rengeteg szennyező anyagot szűr ki, és egyébként klímaalkalmazkodási lépésként is tekinthető. A parkosított, zöldfelületekkel gazdagon ellátott közterület maximális hőértékei 4-5 fokkal alacsonyabbak lehetnek, mint egy leaszfaltozott, kővel burkolt területnek.

B.S.K.: Mennyire köti meg a kezüket, hogy a magyar kormány az elmúlt években megnyirbálta a polgármesterek hatáskörét? 

J.B.: Jelentősen. Súlyos politikai probléma, hogy Budapest és más önkormányzatok önállóságát a kormányzat az elmúlt tíz évben nagyon jelentősen lecsökkentette – pénzügyileg is. Jelenleg a Budapesten képződő adóbevételek néhány százaléka marad a fővárosnál, a többi megy be a központi költségvetési kalapba.

De a csökkenő hatáskörök miatt is nagyon kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. Hogy csak egy példát mondjak: a korábban megépült négyes metró uniós támogatásának egyik feltételeként a fővárosi vezetés vállalta, hogy bevezet egy belvárosi behajtási díjat. A Tarlós-féle vezetés viszont ezt kilenc éven keresztül gyakorlatilag szabotálta. A jelenlegi fővárosi vezetés elkötelezett lenne egy megfelelően kivitelezett behajtásidíj-rendszer kialakítása iránt, de ehhez olyan döntéseket kellene meghoznia, amelyek nem mennek a kormány hozzájárulása nélkül – a kormány pedig blokkolja ezeket a döntéseket.

B.S.K.: Szinte végig többes szám első személyben beszélt. Ez azt jelenti, hogy a brüsszeli teendői mellett Budapesten is várnak önre feladatok?

J.B.: Egy csapat része vagyok. A képviseleti iroda a Főpolgármesteri Irodához, azon belül a főváros városdiplomáciai csoportjához tartozik, tehát még a szűk értelemben vett diplomáciai, külkapcsolati, nemzetközi lobbifeladatokat is közösen tervezzük meg és hajtjuk végre. Egy csomó feladat ráadásul – legyen szó az uniós pályázatok felhajtásáról vagy az uniós intézmények és a főváros közötti közvetítésről – egyszerre történik Budapesten és Brüsszelben, tehát be kell kapcsolódni a projektek és stratégiák gyakorlati kivitelezésébe és megvalósításába is.

Ez nem azt jelenti, hogy én tervezem meg az új zöldfelületi stratégiát, de a főváros számít arra, hogy összehangoljuk a stratégiaalkotást, a gyakorlati programok megtervezését és kivitelezését az uniós források megszerzésével és a nemzetközi partnerekkel való együttműködéssel. A környezetpolitika és a környezetvédelem terén meglevő tapasztalataimmal is igyekszem segíteni a fővárost. Napi szintű kapcsolat van a képviselet és a Városháza között.

B.S.K.: Mit jelent az európai zöldek számára, hogy új vezetése van Budapestnek?

J.B.: Karácsony Gergely megválasztásával az európai zöld politika is egy óriási lehetőségre tett szert. Ma az európai zöld politika számára az egyik legégetőbb probléma az, hogy beszorul-e Észak-Európába vagy képes lesz-e kinyújtani a csápjait és megerősödni a dél-európai és a közép-kelet-európai régióban is. A 2019-es EP-választás nagyon sikeres volt a zöldek számára a magországok területén, de a déli és a keleti tagállamok tekintetében rosszabb a helyzet, mint volt. Ebből a szempontból rendkívül fontos, hogy Karácsony Gergely már tavaly december 10-én ellátogatott Brüsszelbe és találkozott mind az Európai Zöld Párt (EGP) mind a zöld frakció vezetőivel.

Szerintem rendkívül fontos, hogy éppen egy illiberális, szélsőjobboldali populista és euroszkeptikus ország fővárosát irányítja egy zöld politikus.

Ez lehetőséget tud adni arra, hogy Magyarországon is megerősítsük és rendbe rakjuk a zöldpolitika megjelenítését, valamint az ország határain túl is létrehozhatunk olyan együttműködéseket, amelyek segíthetnek abban, hogy a zöldpolitika más országokban is meg tudjon kapaszkodni és meg tudjon erősödni a régióban.

Az elmúlt hónapokban szoros együttműködés alakult ki az európai zöldekkel és több tagállam zöld pártjaival, számos nagyon konkrét program, esemény előkészítése folyik, és segítenek bennünket az európai forrásokért folytatott lobbitevékenységünk során is. Budapest a zöldpolitika európai jelentőségű fókuszpontjává vált.

B.S.K.: A járványhelyzettel összefüggően kap Budapest pluszforrásokat?

J.B.: Döbbenetes, hogy a koronavírus-járvány időszakában a kormány nem az együttműködés révén a lehető leghatékonyabb védekezésre koncentrált, hanem politikai alapú háborúskodást és bűnbakképzést kezdett a fővárossal és Karácsony Gergellyel szemben. Ez történelmi léptékű bűn, ennek felelőssége örökre ráégett a kormányra. A kezdeti eszközbeszerzéseken túl (a partnervárosoktól kapott maszkok eljuttatása Kínából Budapestre) nem volt érdemi kormányzati együttműködés. Nemhogy kiegészítő eszközöket nem biztosítottak, de forrásokat vontak el a járvány ellen küzdő Budapesttől. Hogy a miniszterelnököt idézzem: ha már segíteni nem tudtak, vagy nem akartak, legalább ne akadályoztak volna.

Ilyen nyílt támadást a fővárosuk ellen egyetlen más régiós országban sem tapasztaltunk, Pozsonyban Vallo főpolgármester úr szerint kifejezetten jó volt az együttműködés, de Prága és Varsó esetében is a közös erőfeszítések domináltak, még ha voltak is kisebb forráselosztási konfliktusok. De ezeknek a városoknak a pénzügyi kiszolgáltatottsága eleve nem hasonlítható Budapestéhez, a rendszer kevésbé centralizált, sokkal nagyobb mértékű saját forrással rendelkeznek.

Ennek ellenére a főváros számos hatékony lépést saját hatáskörben megtett, fővárosi forrásból végeztük a teszteléseket az idősotthonokban, és a távolságtartást szolgáló intézkedéseket is hetekkel a kormány előtt kihirdette Karácsony Gergely. Sokat segített ebben egyébként a szoros kapcsolat más városokkal, napi szinten követtük a partnervárosok védekezési munkáját világszerte, és így a főváros időben meg tudott hozni olyan, máshol hatékonynak bizonyult döntéseket, amelyekben a kormány csak egy-két hetes késéssel követte Budapestet.

B.S.K.: Hogyan működik a jelenlegi helyzetben a brüsszeli iroda és a budapesti érdekképviselet?

J.B.: A belga szövetségi kormány intézkedései nyomán már március közepén elrendeltem a távmunkát a képviseletnél, de ez nem jelentette azt, hogy leállt volna a munka. Folyamatosan dolgoztunk a városoknak biztosított EU-s finanszírozásról szóló szakmai anyagunkon, szakértőkkel, partnervárosokkal is egyeztettünk róla, így időben elkészültünk vele, hogy az új EU-s költségvetés május 27-i publikálása előtt elküldjük a döntéshozóknak.

Pályázati lehetőségeket tártunk fel, és elindítottuk azok elkészítését. Bekapcsolódtunk a 2020 utáni költségvetési időszak egyes, városoknak szóló programjainak kialakításába. Rengeteg online rendezvényen, konferencián vettünk részt, ahol bemutattuk és határozottan képviseltük a főváros érdekeit. A Városházával tovább dolgoztunk a klímacselekvési terven. Folyamatos volt az együttműködés a V4-es fővárosokkal is. A külügyi csapattal kifejezetten eredményes hónapok vannak a hátunk mögött, a korlátozások dacára. Budapest néhány hónap alatt vezető európai városdiplomáciai szereplővé vált. Én erre szerződtem.

Június 10-én szerdán 9.15-től a V4-es fővárosok online szemináriumot szerveznek arról, milyen szerepet játszanak a városok a klímaváltozás és a koronavírus elleni küzdelemben. A rendezvény apropója, hogy a V4 fővárosai javaslatokat állítottak össze a következő 7 éves EU-s költségvetéshez annak érdekében, hogy az önkormányzatok a feladatokhoz mért forrásokhoz is hozzájussanak.

Az eseményre itt lehet regisztrálni.