Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Népszava: százmilliókat költ Debrecen az elit gyerekeinek magániskolájára

Tavaly nyáron röppent fel a hír, mely szerint a debreceni önkormányzat és a Debreceni Egyetem közösen alapít angol tannyelvű magániskolát, Debreceni Nemzetközi Iskola (ISD) néven, amelyhez a központi kormányzat is hozzájárult egy 3,3 milliárd forintos állami támogatással.

A Népszava most arról ír, hogy az első tanévet összesen 54 gyerek fogja befejezni: az óvodások majdnem 2,5 millió forintos éves tandíjért, a kisiskolások pedig közel hárommilliós tandíjért tanulhattak itt. Ez összesen 130-150 millió forintnyi bevételt eredményezett, ám a működés fenntartásához a többségi tulajdonos önkormányzat még kb. kétszer ennyit rakott hozzá közpénzből.

A lap erről egy helyi ellenzéki képviselőtől értesült, a városházán érdeklődött a pontosabb összeg felől is, ám kérdésére több hete nem kapott választ.

Azt már eredetileg tudni lehetett, hogy ilyen költségek mellett a magániskolába csak a tehetősebbek gyerekei vehetnek részt, ami úgy tűnik, be is igazolódott. A DK országgyűlési képviselője, Varga Zoltán például erről beszélt a Népszavának:

„Debrecenben köztudott, hogyan toborozták ide a létszámot: a város vezetése gyakorlatilag személyesen kérte fel a fideszes holdudvarhoz tartozó vállalkozókat, hogy írassák ide a gyerekeiket, unokáikat. Jól tudjuk, milyen súllyal esik latba egy ilyen egy „kérés” ott, ahol a támogatások, pályázati források elosztása nem feltétlenül piaci alapokon működik.”

Az eredeti indoklások szerint az iskolába jártak volna tervezett BMW telephely németországi menedzsmentjének gyerekei is, ám a beruházás csúszásával ez is csúszni fog, sőt Varga Zoltán szerint az is „porhintés” volt, hogy ezek az emberek egész családjukat ide költöztetnék Németországból.

Így most a helyzet áll elő, hogy a debreceni adófizetők fenntartanak egy magániskolát – az állami rendszertől magasabb színvonaltantervvel -, hová azonban csak a helyi elit gyerekei járhatnak.

A DK-s képviselő szerint nem szabadna hagyni, hogy a közpénz-beruházás kárba vesszen, ehelyett meg kéne nyitni minden debreceni gyerek előtt:

„Azt javasoltam, hogy nyissuk ki az intézmény kapuit, és engedjük be a szegény, de tehetséges tanulókat is. Nem úgy mint most, egy olyan ösztöndíjprogrammal, amiről a legtöbben nem is hallottak, amit nem hirdetnek nagy plakátokon, így nem is tudták feltölteni a tervezett létszámkeretet, hanem valódi nyitással: a tandíjasokon túl legalább kétszáz gyerek képzését vállalja fel maga az önkormányzat. Ez az intézmény 550 fős létszámra tervezett: gazdag családok gyerekeivel sosem tudják feltölteni, mert egyszerűen nincsenek ennyien és nem is lesznek.”

Bár a felzárkóztató oktatás szempontjából ez sem egy ideális megoldás – hiszen a család anyagi státusza már alapból befolyásolja, hogy valaki milyen készségekkel kerül be az óvodába -, de kétségtelenül a jelenleginél valamivel méltányosabb a helyzet.

Az ilyen intézmények tökéletes példái a NER „perverz újraelosztásának”, vagyis annak a folyamatnak, amely keretén belül a társadalom kevésbé tehetős rétegeitől a gazdagabbak felé tereli a forrásokat a kormány. Az oktatás területén ez azért is probléma, mert ennek a társadalmi alrendszenek óriási szerep jutna az előrejutás feltételinek megteremtésében. Ám ahogy azt kutatások is kimutatták, itthon a társadalmi mobilitás alig létezik, egy átlagos magyar szegénységben élő családnak hét generációt kell várnia ahhoz, hogy tagjai legalább az átlagos jövedelmi szintet el tudják érni.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt