Az önkormányzatok fennhatóságából kikerülve kizárólagos állami tevékenységgé válhat a hulladékgazdálkodás – derül ki egy Átlátszó birtokába került, eredetileg a kormány számára készült miniszteri előterjesztésből. Az átalakítással „megbízható hulladékgazdálkodó” magánvállalkozásokhoz kerülne a jelenleg önkormányzati cégek által végzett feladat, 15 éves koncessziós szerződések megkötésével tervezik az átszervezést.
A 46 oldalas dokumentumot a Palkovics László vezett Innovációs és Technológiai Minisztérium nyújtotta be, az előterjesztés két lépésben formálná át a jelenlegi rendszert:
elsőként teljesen államosítanák a hulladékgazdálkodást, majd pedig magánvállalkozásokat vonnának be a feladatba, amelyek koncessziós rendszerben működnének együtt az állammal.
Jelenleg az állam és az önkormányzatok között oszlik meg a hulladékgazdálkodás feladata, innentől az önkormányzatoktól elvéve teljesen az államhoz kerülne a feladat. Az átszervezést több dologgal indokolják: egyrészt bevallottan kudarc volt a hulladékgazdálkodási rendszer előző néhány átszervezési kísérlete, így jelentős forráshiány alakult ki a jelenlegi közszolgáltatóknál, ami már az ellátás biztonságát veszélyezteti, másrészt pedig felmerült a „jövő nemzedékeinek jogainak védelme” is.
„A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakítása nem járt pozitív eredménnyel, ugyanis 2018-ban a közszolgáltatók és az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NHKV Zrt.) összesített adatait figyelembe véve összesen 18,9 Mrd Ft veszteség keletkezett az ágazatban, míg az állami koordináció bevezetését megelőző 2015. évben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók veszteségének mértéke alig haladta meg az 1 Mrd Ft-ot”
– írja az előterjesztés a 2016 után létrejött, jelenleg is érvényben lévő rendszerről.
A mostani terv szerint a nem lakossági, nem a közszolgáltatások körébe tartozó „for profit” tevékenységek (pl. az ipari fogyasztók tevékenysége által keletkező hulladék kezelése) bevonásával állítanák helyre a jelenleg igencsak veszteséges ágazatot – 2016 óta több mint 120 milliárd forintot kellett a rendszer fenntartására fordítani.
„Míg a közszolgáltatás veszteséges, addig az azon kívüli hulladékgazdálkodási (for profit) tevékenység nyereséget képes termelni”
– írják.
Az átállást 2022-ig hajtanák végre, amihez a szükséges koncessziós eljárások idén novemberig folynának le. A lakosság az átszervezés után továbbra is a rezsicsökkentett hulladékszállítási díjakat fizetné.
Kis kukatörténet
A kormány 2011-ben kezdte el átalakítani a hulladékgazdálkodási szektort: ennek keretében először betiltották a nem állami közszolgáltatókat, majd elrendelték, hogy csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhetnek lakossági hulladékgyűjtést. Ezeket a cégeket aztán padlóra küldte a rezsicsökkentés miatt befagyasztott díjrendszer és a bevezetett lerakási járulék.
2016-tól állami kukaholding jött létre, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) felügyelete alá került a hulladékkezelés az ország egész területén. Feladata szerint ez a cég szedi be a szolgáltatási díjakat és továbbítja azokat az egyes területi szolgáltatók felé, azonban ez a rendszer sem vált be, tartozások keletkeztek, valamint az is előfordult, hogy a működéshez szükséges pénznél is kevesebbet folyósított az NHKV egyes szolgáltatóknak. (Például a Fővárosi Közterület-fenntartó is csődközelben van.)
Idén júliustól Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala (KGNH) néven alakul szervezet a hazai hulladékkezeléssel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására, ezt az önkényesen intézkedő állami kukaholding szabályozására hozzák létre.
A közszolgáltatáson kívüli for profit tevékenységek folytatására, az uniós hulladékgazdálkodási célkitűzések teljesítésére azonban nincsen elég állami forrás, ezért kívánják bevonni koncessziós rendszerrel a magántőkét. Az állami monopólium létrehozásával egyúttal megszüntetnék a hulladékgazdálkodás jelenlegi, önkormányzati szálait – ez tehát a hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények állami tulajdonba kerülését jelenti, vagyis jelentős önkormányzati vagyonvesztést.
Elképzelhető az is, hogy a leendő koncesszorok nem csak egy-egy, hanem akár több megyét is megkapnának. Az Átlátszó által megkérdezett szakember szerint az új felállásban a jelenlegi kisvállalkozások nagy része várhatóan tönkremegy vagy betagozódik a (kormány által e célra felállított) minősítő bizottság véleménye szerint „megbízható hulladékgazdálkodó” cégek alá. Ők nyernék el a koncessziós szerződéseket is, nyilvános pályázat nélkül.
A „megbízható hulladékgazdálkodó” cím elnyeréséhez legalább három évnyi engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenység, valamint koncessziós díj vagy egyéb ellentételezés megfizetése szükséges. Ezzel hasonló rendszer jönne létre, mint a közismerten Fidesz-közeli üzletemberek kezében lévő dohánykereskedelem és a szerencsejáték, a dohányboltok és a kaszinók terén.
„Az ipari hulladékra fáj mindenkinek a foga, ki fogják mazsolázni a Mészáros-féle vállalkozások a jó falatokat, és az állam nyakán marad a közszolgáltatás, amire majd csak nehezen találnak koncessziós partnert, és jön az állami támogatás”
– mondta egy megkérdezett szakértő.
További jelentős változtatás a lomtalanítások eltörlése, helyette ingyenes leadási pontokat és évente kétszer, előre egyeztetett időpontban házhoz menő lomtalanítást vezetnének be 2022-ig. A tervek szerint az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák gyakoribb ellenőrzésekkel.
