Az Európai Unió új átfogó zöld támogatási csomagot tett javaslatot csütörtökön, ami a 750 milliárd eurós helyreállítási csomag része, nevesül az összeg negyedét zöld beruházásokra lehet elkölteni, amikkel az EU károsanyag-kibocsátását lehet csökkenteni, végső soron közelebb kerülve a 2050-re kitűzött klímasemlegességhez – írja az Euronews.
A javaslatot – persze némi változtatással – vélhetően valamennyi uniós ország támogatni fogja, köztük az újdonsült klímatudatos magyar kormány is, hisz a forrásokra szüksége van, a kapott összeg negyedére pedig minden bizonnyal fog találni a kormány olyan beruházást, amit zöldként támogathat. A javaslat szerint öt területet lehet majd támogatni:
- Épület-hatékonyság: az épületek energiahatékonysági célú felújítása, hogy kevesebb energia menjen kárba, ami olcsóbbá és környezetkímélővé teszi a fenntartásukat.
- A tiszta technológiákba történő beruházások: megújuló energia, energiatároló kapacitások, miegymás fejlesztése, amikkel az energiatermelést lehet tisztábbá tenni.
- Alacsony szén-dioxid kibocsátású járművek: egymillió elektromos autótöltő állomás telepítését javasolják az Unióban, emellett ösztönzi a városokat, vállalatokat, hogy flottáikat cseréljék elektromos autókra. Ez persze az európai autóiparnak is kedvez.
- Élelmiszer, mezőgazdaság és föld: a Farm to Fork stratégia támogatása, melynek keretében az EU környezetbarátabb élelmiszertermelésre állna át.
- Igazságos átmenet: azon közösségek támogatása, melyek jelenleg függnek a fosszilis energiától, többek között átképzésekkel, a kisvállalkozások támogatásával, magánberuházások támogatása útján.
A javaslat nem titkolt célja, hogy a beruházásokon keresztül munkahelyeket teremtsen, így kihúzva a csávából rengeteg embert, akik a válság alatt elvesztették a munkájukat, különösképp az építőiparban, aminek a pontok alapján rengeteg munkát fog biztosítani a csomag. Emellett az Euronews szerint „ha végül átmegy ez a javaslat, akkor ez lehet a történelem legjelentősebb zöld beruházása.”,
Ami lehet hogy így van, azonban az EU-nak, ha komolyan gondolja a zöldítést, akkor még van mit sepregetnie a háza táján, az például biztosan nem tesz jót a zöldítésnek, hogy uniós támogatásokból húznak hasznot szennyező nagyvállalatok – ahogy az az OpenDemocracy összeállításából kiderül.
A lap szerint az Európai Központi Bank és az Európai Befektetési Bank a koronavírus-járvány okozta válság elleni küzdelem címén ugyanis nagy cégeket támogat átláthatatlan módon, anélkül hogy figyelembe vennének társadalmi, környezeti vagy klímavédelmi megfontolásokat, és anélkül, hogy gondoskodnának az adóelkerülés megállításáról és vizsgálnák az osztalékok kifizetését.
Az EU 2014-ben létrehozott mennyiségi könnyítési programját arra találták ki, hogy államkötvények vásárlásával segítse a rászoruló tagállamokat, majd ezt kiterjesztették 300 kiválasztott nagyvállalatra is, melyek között olyanokat találunk, mint az ACS, Adecco, Allianz, Arcelor Mittal, AXA, BASF, Bayer, Coca Cola, Danone, Deutsche Telekom, Enagás, ENEL, ENI, Heineken, Michelin, Nestlé, Novartis, Peugeot, Renault, Ryanair, Siemens, Unilever, vagy a Volkswagen.
A koronavírus-mentőcsomag keretében ezt a programot terjesztette ki az EU, 750 milliárd euró értékben, és ennek egy alprogramja keretében eddig 94 nagyvállalatnak nyújtott segítséget – melyek nagyrészt a korábban már kisegített 300 között vannak – köztük olyanoknak, mint a Repsol, Shell, Total Capital, E.ON, Airbus és BMW, melyek az Unió legszennyezőbb vállalatai között vannak.
A vállalati kötvények jellegéből fakadóan csak nagyvállalatok tudnak élni az EU adta lehetőségekkel, vagyis azzal, hogy egy bizonytalan időszakban olcsó és biztos finanszírozás útján tudják stabilizálni működésüket. A befektetők számára pedig azért válnak ezen cégek vonzóvá, mert egy olyan szervezet, mint az EKB garantálja, hogy biztonságosak, nem fognak egyik percről a másikra bedőlni.
Az így kisegített cégek egyike a Shell olajvállalat, a világ egyik legszennyezőbb cége, ami piaci értékének 45 százalékát veszítette el év eleje óta a csökkenő olajárak és a válság miatt.
Ezzel az EU gyakorlatilag kockázatközösséget vállalt a céggel. Noha az EKB a német, francia, spanyol, olasz, belga és finn központi bankon keresztül elvileg befektet zöld projektekbe is, eleddig ezek a befektetések mindössze egy százalékát érik el.
De nemcsak az EKB-nak, az Európai Befektetési Banknak is van koronavírus-mentőcsomagja, aminek keretében leginkább bankokat, az energiaipart és a közlekedést támogatja, és elenyésző részét fordítják csupán az egészségügy fejlesztésére.
Az EBB hitelgaranciákat biztosít privát bankoknak, melyek aztán saját belátásuk szerint dönthetnek, mely cégeket finanszírozzák – vagyis mely cégek tulajdonosait, befektetőit mentik meg attól, hogy a cég tönkremenjen, így elvésszen a befektetésük.
A helyzet érdekessége, hogy a BlackRock befektetési alap az Európai Tanács tanácsadója lett környezeti, társadalmi és kormányzati ügyek banki felügyeleti folyamatában.
Ez a befektetési alap a világ legnagyobb fosszilis energiaipari befektetője, de jelen van a fegyvergyártásban és egyéb társadalmilag kevésbé hasznos területeken is, többek között több nagy szennyező EU-s vállalatban és vélhetően igyekszik majd ennek megfelelően alakítani az EU támogatási politikáját is.
A Repsol, Shell, Total Capital, E.ON, Airbus és BMW cégek közül négyben a BlackRock, a norvég Norges Bank Investment Management és az amerikai Capital Research & Management befektetési alap, az Amundi Asset Management SA francia alapkezelő ötben, míg az amerikai Vanguard Group befektetési alap mind a hatban tulajdonos.
Ezek a cégek pedig, noha uniós támogatásokban részesülnek, továbbra is fizethetnek osztalékot befektetőiknek – magyarán az elvileg az EU-s válságkezelésre szánt összegeknek minimum egy része nagyvállalatok tulajdonosainak zsebébe vándorolnak ahelyett, hogy társadalmi érdekeket szolgálnának.
