„Cigányirtás = bűnözésirtás” felirattal, valamint Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselőt gyalázó feliratokkal rongálták meg a Roma Holokauszt Emlékművét a budapesti Nehru-parton – hívta fel rá a figyelmet Setét Jenő polgárjogi aktivista Facebook-oldalán.
Nem ez az első alkalom, hogy gyűlölet-bűncselekmény éri az emlékművet, Setét az elmúlt évek során nagyjából tízszer tette rendbe a szobrot és kétszer már feljelentést is tett hasonló rongálás miatt, az elkövető egyszer sem lett meg.
Egy korábbi alkalommal jelentős darabot törtek ki az emlékmű oldalából, ezt elmondása szerint kétmillió forintba került helyreállítani.
„Rendkívül gyalázatos és dühítő”
– mondta Setét a történtekről.
Végül maga Setét Jenő és gyerekei, barátai takarították le a feliratokat az emlékműről ma délután – derül ki Setét Jenő egy később posztolt videójából. Ebben a videóban Setét megoldási javaslattal is előáll az emlékmű folyamatos rongálásának problémájára: kerítéssel keríttetné körbe a szobrot, hasonlóan, mint ahogyan a néhány méterrel arrébb álló játszóteret is körbekerítik és zárják éjszakára, hogy megvédjék a rongálástól.
„Nagyon gyanús, hogy megint ugyanolyan betűtípussal, ugyanolyan fehér anyaggal volt összefestve, mint tavaly – nem tudom megmondani, hogy ez egy őrült ember magatartása-e, vagy valamilyen csoportos tevékenység. De mindenesetre dühítő, aggasztó és felháborító”
Nem ez az egyetlen rongálás a környéken, az emlékmű fehér festékkel való összefestése mellett „Migráns” felirat került egy közeli kukára is.
A roma származás bűnözéssel való összekötése, a „cigánybűnözés” kifejezés alig másfél hete került elő újból több év után először, mikor a Deák téren történt kettős gyilkossággal kapcsolatosan végigsöpört a hír, hogy a 18 éves elkövető roma származású volt. Bár végül kiderült, hogy ez nem igaz, a Mi Hazánk, a Légió Hungária és egyéb radikális csoportok csütörtökre rasszista megemlékezést szerveztek az Országos Roma Önkormányzat elé, ahol a megjelenteket önbíráskodásra szólították fel.
Mire az esemény a Deák térre ért, már több ezer fősre duzzadt a főként hungaristákból és futballszurkolókból álló tömeg, többször felzúgott az „Igenis van cigánybűnözés” és a „Ria-ria-Hungária” skandálás. Jelenleg leginkább a szélsőjobboldal és a csütörtöki rasszista tüntetést szervező Mi Hazánk próbálja meglovagolni az eseményeket és az azok körüli sokkot, hogy a gyilkosság etnicizálásával növeljék a társadalmi feszültségeket, valamint hogy ebből kovácsoljanak maguknak politikai tőkét.
A „cigánybűnözés” kifejezésnek hosszú története van a magyar közéletben, a Jobbik 2006-tól kezdődően a „cigánybűnözés” gondolatával, annak kampányüzenetként való felhasználásával építette népszerűségét. Az ezt követő években különböző esetekhez köthetően a Magyar Gárda, majd annak utódszervezete, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület számos alkalommal rendezett erődemonstrációt „a többség védelmében” – ennek hatására
a 2006-ban még elhanyagolható támogatással rendelkező Jobbik a 2010-es országgyűlési választásokon már a harmadik legtöbb szavazatot szerezte, nem kis részben a „cigánybűnözés” mítoszának kiépítésével.
Most valami hasonlót kíván végrehajtani a Mi Hazánk, hogy végre – a kizárólag a jobbikos múltjuk miatt jelenleg is a Parlamentben lévő – országgyűlési képviselőiken túli, valódi társadalmi támogatottságot szerezzenek maguknak. A kifejezés történetéről, a magyarországi bűnözési statisztikákról és arról, hogy miként vezethet az efféle uszítás a 2008-9-es rasszista indíttatású, roma származású emberek ellen irányuló gyilkosságsorozathoz hasonló eseményekhez, ebben a cikkben írtunk bővebben.
