Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A klímatörvény érdemi bővítését várják a kormánytól a legnagyobb szakmai szervezetek

Ez a cikk több mint 4 éves.

Több szakmai szervezet szerint is jelentős változtatásra szorul a klímavészhelyzet kihírdetéséről szóló törvény tervezete, amelyet az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága már jóváhagyott és amelyről június 3-án szavaznak. Az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége mind elégtelennek tartják a kormányzat klímavédelmi céljait.

„Egy jó klímatörvénynek irányt kell mutatnia a válságálló, energiahatékonyságra és megújulókra alapozott gazdasági szerkezetváltás, azaz az energiaátmenet számára, ami abszolút értékben csökkenti az erőforrás-felhasználásunkat és egyszerre szolgálja az energiához való biztonságos lakossági hozzáférést, az energiafüggetlenséget és a helyi gazdaságfejlesztést, egészséges környezetben”

-írják közleményükben. A törvénytervezet jelen formájában tartalmaz ugyan előremutató elemeket, a szakmai szervezetek szerint a célkitűzései egyszerűen nem elég ambíciózusak ahhoz, hogy érdemi választ adjanak a jelenleg is zajló éghajlati és ökológiai válságra, illetve a vírusválság utáni zöld helyreállításnak sem tesz eleget.

Az említett szervezetek az alábbi szempontok törvénybe illesztését javasolják:

  • hogy a párizsi klímaegyezményben foglaltak tarthatóak legyenek, az Unió is a kibocsátáscsökkentési cél emelését tervezi; ennek fényében a hazai célt is 40%-ról 55%-ra kellene emelni,
  • emellett a megújulóenergia-cél legalább 28%-ra csökkentését, illetve az energiahatékonysági cél bruttó, végső értékeként a mostanitól 16%-al kisebb értéket szeretnének elérni,
  • egy átfogó, hosszú távú és tervezhető tékony ösztönző- és támogatási rendszerre épülő lakossági épületenergetikai program létrehozását sürgetik, amely eléri az alacsony jövedelmű háztartásokat is,
  • a szélművek telepítésére vonatkozó szabályzási korlát feloldásáról, illetve a napelemes rendszerek áfájának 5%-ra csökkentéséről és a napelemeket sújtó környezetvédelmi termékdíj csökkentéséről kell gondoskodni,
  • a megújuló mix fenntarthatósága érdekében csökkenteni kell a biomassza energetikai felhasználásának túlsúlyát,
  • a súlyosan szennyező és egészségkárosító lignitet és szént ki kell vezetni az erőművekből, illetve a lakossági tüzelőanyag-használatból, amelyhez támogatni kell a lakosság és főleg az energiaszegénységben élők egészséges, tiszta fűtésre átállását,
  • és persze a közlekedésnek is ki kell vennie részét a kibocsájtás csökkentéséből – ezt törvényben is rögzíteni kell,
  • és legvégül, de nem utolsó sorban pedig biztosítani kell a megfelelő intézményi kereteket és erőforrásokat a fenti elvek képviseletére és szakmai irányítására.
Címlapkép: Fridays For Future Globális Klímasztrájk Budapesten 2019. november 29-én. Fotó: Mérce