Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jogvédők szerint a vészhelyzet megszüntetése szemfényvesztés, további rendeleti kormányzás jöhet

Mint arról szerdán reggel mi is beszámoltunk, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án éjfél előtt benyújtotta a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. A javaslatokat úgy harangozta be a kormány, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztettek.

Ahogy azt mi is megírtuk, a tervezet szerint a kormány akkor rendelhet el válsághelyzetet, ha

  • nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet,
  • az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény következik be.
  • A helyzetet az országos tiszti főorvos követi, és ha megítélése szerint a feltételek nem állnak fenn, kezdeményezi a kormányrendelet visszavonását, amit a kormány köteles lenne megtenni.
  • A törvényben emellett felhatalmazást kap a kormány, hogy a járvány megelőzése, a következményeinek elhárítása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Az előterjesztések azonban valójában egyáltalán nem alkalmasak e félelmek eloszlatására, éppen ellenkezőleg – erről szerdán délután közös közleményt adott ki három civil jogvédő szervezet: az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért( TASZ), amelyet szerkesztőségünknek is elküldtek.

A jogvédők szerint a Semjén-féle csomag „villanófényben mutatja meg a rendszer természetét”. A csomagba foglalt törvényekkel szembeni aggályaikat három pontban foglalták össze.

1. A „veszélyhelyzet megszüntetéséről” szóló törvénnyel például az a baj a civilek véleménye szerint, hogy a javaslat, amely szerint az Országgyűlésnek fel kell hívnia a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére, magától a kormánytól érkezik.

„Valójában tehát a kormány önmagához intéz kérést mandinerből. Ráadásul úgy, hogy még határidő sem szerepel a jogszabályban. A kormány arra kéreti magát, hogy amikor majd jónak látja, vessen véget a rendkívüli jogrendnek”

– írják.

A törvény a három szervezet értékelése alapján egyáltalán nem szünteti meg a vészhelyzetet, viszont jól szemlélteti azt, hogy „Magyarországon nem a parlamentnek van kormánya, hanem kormányak van parlamentje”.

 

2. A katasztrófavédelmi törvénynek – a felhatalmazási törvény egyik legproblematikusabb szabályát átmentő – módosítása pedig fontos garanciát iktatna ki az Alaptörvényből – hívják fel a figyelmet a jogvédők.

Az Alaptörvény ugyanis úgy próbálja megtartani veszélyhelyzetben is a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy megengedi a kormánynak a törvények felfüggesztését és az azoktól való eltérést, de csak olyan körben és módon, ahogy azt az Országgyűlés előzetesen – a katasztrófavédelmi törvényben – szabályozza.

A katasztrófavédelmi törvénybe most beleírnák: ha nem elégségesek ezek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat.

Ezzel értelmét veszti az Alaptörvény azon kikötése, hogy a kormány ezzel a speciális felhatalmazással csak sarkalatos törvényben meghatározottak szerint élhet, mert a sarkalatos törvény immár semmit nem határoz meg, bármit engedélyez, amit a kormány az adott helyzetben jónak lát.

 

3. Az átmeneti intézkedésekről szóló javaslat a jogvédő szervezetek szerint tartalmaz egy másik egyáltalán nem átmeneti rendelkezést: az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával létrehozza a különleges jogrend kistestvérét,

amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot.

Ennek az alkotmányban nem szabályozott, félkülönleges jogrendnek mind a bevezetése, mind a vége a kormány belátásától függ gyakorlatilag, és az ez alapján hozott rendeletek esetében nincs meg még az a garancia sem, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat vesztik parlamenti felhatalmazás nélkül.

A TASZ, az Amnesty és a Helsinki úgy gndolja, most megerősítést nyert, hogy azoknak volt igaza, akik arra figyelmeztettek: a kormány vissza tud, és vissza is fog élni a járvány kapcsán megszerzett hatalmával.

„Az elmúlt két hónap során sorra születtek olyan szabályok, amelyek nem kapcsolódtak a védekezéshez vagy aránytalanul korlátoztak alapvető jogokat. A felhatalmazási törvény visszavonásának ígérete és a veszélyhelyzet megszüntetése egyszerű szemfényvesztés: ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek” – zárja gyorsértékelését a három szervezet.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán