E hét kedden rohamtempóban tolta át az Országgyűlésen a kétharmados kormánytöbbség azt a (Semjén Zsolt által benyújtott) törvénymódosító javaslatot, minek következtében november elsejétől a kulturális dolgozók elveszítik közalkalmazotti jogviszonyukat.
Emlékeztetőül: a kultúra területén dolgozó közalkalmazottak tehát így átkerülnek a Munka törvénykönyve alá, és többek között az alábbi előnyöket veszítik el
- magasabb felmentési idő,
- nagyobb végkielégítés,
- több pótszabadság,
- nők esetében rosszabb feltételekkel lenne érvényesíthető a 40 éves munkaviszonnyal történő nyugdíjazás;
- az állásfelajánlás kötelezettségre nem lesz mód, valamint
- megszűnnek a közalkalmazottakat egyébként védő felmentési korlátozások.
A változás közel 20 ezer kulturális ágazati dolgozót érint negatívan, nem csoda, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) már a javaslat benyújtásakor jelezte: a kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területeken dolgozóké, de ezt valamennyire kompenzálták a közszférának adott szerény kedvezmények, a foglalkoztatottsági biztonság és a kiszámítható életpálya.
A keddi szavazás előtt több ellenzéki képviselő is hangsúlyozta: a törvény nincs megfelelően előkészítve, nincs is rá igazán szükség, ellenben újabb lépésként értékelhető a magyar kulturális élet kivéreztetése felé.
Mindez természetesen nem zavarta a kormánypártokat, seperc alatt nyomták a gombot amikor kellett, így 133 igen 62 nem és 0 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta a javaslatot, megpecsételve 20 ezer kulturális dolgozó jövőjét.
Nem véletlen, hogy a Főpolgármesteri Hivatal már pénteken jelezte: a fővárosi intézményekben ezeken a területeken dolgozó 879 munkavállaló számára továbbra is biztosítottak lesznek a közalkalmazottival azonos jogok. Karácsony Gergely főpolgármester és Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes arról állapodott meg a fővárosi intézmények vezetőivel és a Közművelődési Dolgozók Szakszervezetével, hogy új kollektív szerződést hoznak létre. Emellett döntöttek arról is, hogy a kulturális szférában dolgozók számára létrehozzák a Budapest-életpályamodellt.
Vagyis érezhetően elkezdődött a gondolkodás azon, hogyan lehet önkormányzati hatáskörben enyhíteni a károkat, amelyeket a kormány intézkedései okoznak.
Aztán jött ez az álmos-esős szombat, amikor Kendernay János, az LMP elnöke sajtótájékoztatót hirdetett meg, méghozzá igen ígéretes, „A kultúra nem eladó” címmel.
Kendernay elsőként hangsúlyozta, hogy határozottan követelik a kormánytól, hogy orvosolja a helyzetet, és adjon arra garanciát: nem folytatja a közalkalmazotti státusz alá tartozó további szakmák kiszervezését, leépítését.
Karácsony Gergely és a főváros intézkedéseit Kendernay példaértékűnek nevezte, és arra bátorít további önkormányzatokat is, hogy hasonlóan cselekedjenek: gondoskodjanak arról, hogy visszaállíthatóak legyenek a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogai – ám azt az LMP elnöke is jelezte, hogy ez sok önkormányzatnak nagy megterhelést jelenthet. Ráadásul Kendernay szerint ez csak ideiglenes megoldás lehet, az államnak viszont kiemelt feladata van, és kell is hogy legyen a helyzet rendezésében.
Hogy aztán azt is bejelentse:
„Az LMP 2022-ben történő kormányra kerülése esetén kiemelt fontosságú kérdésként kezelné a kulturális területen dolgozók közalkalmazotti státuszának helyreállítását.”
Kendernay azt is hangsúlyozta, hogy világos életpályamodellt akarnak a kulturális dolgozóknak, rendezni akarják a közalkalmazotti bértáblát és a mai napig elmaradt valódi béremelést, majd azzal zárta a videót: „Az LMP egy igazságosabb és boldogabb Magyarországban hisz, ami nem megvalósítható a kulturális dolgozók megbecsülése nélkül.”
Mindezt tehát 2020. május 23-án. A törvény értelmében a kulturális dolgozók november elsejétől kerülnek nehéz helyzetbe.
Tegyük hozzá: nincs azzal semmi baj, ha valaki messzire tervez. 2022 ráadásul relatíve nincs is beláthatatlan távolságban. De hogy miért éppen ezen a szombaton döntött úgy az LMP elnöke, hogy egy égető problémára azt a megoldási javaslatot lengeti be, hogy pártja (amelynek támogatottsága jelenleg – ehm – nem túl izmos) „kormányra kerülése esetén” megoldja az akkorra már vélhetően kivéreztetett szakmában maradt dolgozókat – erre azért nehéz magyarázatot találni.
Ennyire ugyanis még nincs uborkaszezon, bár kétségtelen, hogy a koronavírus-járvány annyira áttematizálja a közbeszédet, hogy nehéz is megütni bármivel az emberek ingerküszöbét.
Kendernay bejelentése itt nézhető meg:
