Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Bangóné: A koronavírusra hivatkozva nem láttak el időben egy fiatal anyát, aki agyhártyagyulladásba halt bele

Ez a cikk több mint 3 éves.

Édesanyja elmondása szerint azért halt bele agyhártyagyulladásba egy 32 éves esztergomi nő, mert a járványhelyzet következtében elrendelt átszervezések miatt nem kapott időben kórházi kezelést. Az eset még április végén történt, most azért kapott nagyobb figyelmet, mert Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője elment az elhunyt nő édesanyjához, aki egy videointerjúban felelevenítette a történteket.


Az édesanya egészségügyi dolgozó volt, 20 évnyi kórházi tapasztalattal, ezért részletekbe menően tudta elmesélni el, hogy mi történt a lányával.

Lányának, Reginának nem volt semmilyen krónikus betegsége. Április 22-én fejfájással, szemgödri fájdalommal kezdődtek a tünetei, másnap reggelre belázasodott, nem sokkal később pedig felment a vérnyomása és hányt is.

Saját egészségügyi tudásából és tapasztalataiból kiindulva az édesanya biztosra vette, hogy ez ún. centrális hányás, ami az esetek túlnyomó többségénél agynyomás-fokozódás jele, és ahogyan a videóban többször említi, lánya későbbi tünetei megfeleltek az agyhártyagyulladás tankönyvi leírásának.

Értesítették telefonon a körzeti orvost, aki azonnali koronavírustesztet kért. A tesztelőknek 48 óra alatt kellene kiérniük, de szerda reggeli bejelentés után még csütörtök este sem értek oda. Péntek reggel az édesanya újra rákérdezett, hogy mikor érnek oda, mert a gyermekének romlik az állapota, mire azt a választ kapta, hogy a bejelentés eltűnt a rendszerből.

Aznap (április 24-én) délben jöttek a mentők, elindultak vele a székesfehérvári kórház felé, ám félútról visszafordultak, mert kiderült, hogy az ottani kórház nem fogadja a beteget, így Tatabánya felé vették az irányt ahol az ottani a kórház sürgősségi COVID-részlegére vitték a nőt.

A vírustesztje végül negatív lett, ám édesanya szerint Tatabányán nem történt a tüneteinek megfelelő kivizsgálás, hiszen a lánya nem köhögött, nem volt náthás, nem a koronavírusra utaltak a panaszok.

Aznap este 11-ig elkülönítették a nőt, aztán hazavitték sokkal rosszabb állapotban, hidegrázással. A következő hétfőn, április 27-én újra mentővel kellett elszállítani Reginát, az édesanya szerint a körzeti orvos ekkor már két percen belül rájött, hogy agyhártyagyulladással állnak szemben.

Az édesanya szerint a nőt az újabb kórházba szállításkor Tatabányán sem fogadták, hanem csak a nyolcadik intézményben, Balassagyarmaton vették fel, és emiatt összesen 117 kilométert utaztatták a beteget.

A kórházban Regina végül május elsején belehalt az agyhártyagyulladásba. Mint az anya mondja, az agyhártyagyulladás alapvetően gyógyítható betegség lenne, ha idejében észreveszik. Szerinte sokan lesznek még, akik a járvány miatti ágyfelszabadítás kockázatelemzésének hiánya miatt „a rövidebbet fogják húzni”. A videó végén azt monda, azért mondta el lánya történetét, mert ebből tanulni kell, hogy ne legyen értelmetlen a halála.

Bangóné borbély Ildikó a videóban úgy értékeli a történteket: a nő annak az áldozata, hogy a koronavírusra hivatkozva nem látták el  a tatabányai kórházban, nem kapott megfelelő segítséget, és mire ezt megkaphatta volna, már késő volt.

Az MSZP-s képviselő néhány hete szembesítette Regina történetével Kásler Miklós minisztert a Parlamentben, az akkor történtekről mi is beszámoltunk. A miniszter végighallgatta a 32 éves nő esetéről szóló beszámolót, majd így reagált:

„Minden magyar beteg halálát 70 évesen is meggyászolom. Mindent megtettem egész életemben, és most is, hogy az emberi élet lehetséges határáig éljenek honfitársaink. A megjegyzéseire nem nagyon tudok mit mondani, mert nincs tartalma. Ezt a stílust pedig nem veszem át, már csak azért sem, nehogy összekeverjenek önnel. Köszönöm szépen.”


A kórházi férőhelyek felszabadításával kapcsolatban Kásler miniszter egy szerdán megjelent interjúban azt mondta, a minisztérium nem adott utasítást arra, hogy kiürítsék a kórházi ágyakat, hanem „a kezelés és az intenzív ellátás bővítésének a feltételeit kellett biztosítaniuk”. A miniszter szerint pedig az, hogy az orvosok ezt hogyan érték el, azaz milyen betegeket küldtek haza, az már nem a kormány, hanem az orvosok felelőssége.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton (A kép illusztráció)