Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Vadsztrájkok és tüntetések szegélyezik a járványt Amerikában

Vadsztrájkok és kisebb tüntetések zajlnak és zajlottak több területen is Amerika-szerte az alacsony fizetések és a járványügyi óvintézkedések hiánya miatt az úgynevezett „létfontosságú” ágazatokban – ilyen minősítést azok a munkák és szolgáltatások kapnak, amelyeknek – elvileg – egészségügyi és jólléti megfontolásból hatóságilag megtiltják a leállást pandémia vagy más katasztrófahelyzet esetén is .

Ezekben az ágazatokban jellemzően olyanok dolgoznak,  akikre általában speciális munkajogi szabályok vonatkoznak (például a sztrájktörvény nem engedélyezi számukra a munkabeszüntetést). Ilyen szakmák jellemzően az egészségügyi dolgozók, a rendőrök vagy éppen a közszolgák vagy a közművek dolgozói, de ide tartozhatnak más szektorok munkavállalói is, a bolti eladóktól elkezdve az ültetvényeken, húsüzemekben vagy akár a tömegközlekedésben dolgozókig. (Hogy kik számítanak „essential workernek”, azt az USA kormánya egy folyamatosan frissülő listán határozza meg.)

Az amerikai kormányt – és gyakran más kormányokat – ugyanakkor gyakran éri az a vád, hogy megelehetősen önkényesen húzzák meg a határt létfontosság és nem létfontosságú szolgáltatás között attól függően, hogy melyik ipargág lobbija elég erős ahhoz, hogy a legnagyobb kataklizma idején se álljon le a termelés.

A járvány idején azonban sok helyütt igen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek az ilyen ágazatokban dolgozók: az alacsony, veszélyességi pótlék nélküli fizetések, a vírus miatt fokozottan veszélyessé váló munkakörülmények tiltakozásokat idéztek elő olyan szakmákban is, mint a gyorséttermi dolgozók, a szállítók, fuvarosok vagy éppen a ruhagyárak munkásai.

A The Guardian hétfői riportjában több ilyen demonstrációról számolt be: bemutatja például az American Apparel nevű ruhagyártó cég dolgzóinak munakbeszüntetését, akiknek azért kell a járvány alatt is dolgozniuk, mert a cég szerződést kötött a hadsereggel, és maszkgyártásra állt át a járvány alatt. A munkások azért kezdtek vadsztrájkba áprilisban, mert annak ellenére sem engedélyezték nekik a leállást, hogy az egyik munkásnak pozitív lett a koronavírus-tesztje.

De tüntettek a kamionosok is: több száz járműből álló konvoj állt össze El Pasóban május 1-én, miután a sofőrök bérezése olyannyira lecsökkent a megcsappanó áruforgalom miatt, hogy sokszor saját maguknak kellett kipótolni a visszaút költségeit. Hasonló útzáras tüntetéseket tartottak Dél-KaliforniábanArizonábanSacramentóban, MichiganbenWashington DC-ben and Chicagóban is.

Gyorséttermi dolgzók ugyancsak több egynapos sztrájkot tartottak a Fight for 15$ (Harc a 15 dolláros órabérért) nevű mozgalom segítségével Kaliforniában, Illinois-ban, Floridában, Missouriban és Tennessee-ben végig a járvány során.

Március végén az Amazon több amerikai raktárában sztrájkoltak a dolgozók a tisztességes fizetésért a biztonságos munkakörülményekért.

Ugyancsak márciusban detroiti buszsofőrök tüntettek a járművek rendszeres és alapos fertőtlenítéséért.

Áprilisban Memphisben 200 raktári dolgozó kezdett sztrájkolni, miután egy kollégájuknak pozitív lett a tesztje.

Élelmiszeripari dolgzók százai szüntették be a munkát márciustól májusig Georgiában, Nebraskában  és Washington államban is.

Szakszervezeti vezetők szerint ezeknek a járvány alatti munkajogi konfliktusoknak az a fő oka, hogy a szövetségi kormányzat nem tartat be kötelező jelleggel semmilyen szabályt a távolságtartásra vagy bármilyen más óvintézkedésre vonatkozóan, hanem lényegében a munkáltatóra bízza, hogy alkalmazza-e azokat.

(The Guardian)