Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában beszélt többek közt a koronavírus elleni védekezés következő lépéseiről, az élet újraindításáról, de volt szó Gyöngyöspatáról és a „brüsszeli büröktatákról” is.
Mivel többen gyógyulnak meg, mint ahányan megbetegednek, az élet újraindításának feltételei megvannak, de a védekezést nem hagyhatjuk abba. Térben tagolni kell a védekezést, most Pest megye is „a vidék sorsára juthat” (vagyis megkezdődhetnek a lazítások), a nagy kérdés most Budapest – vázolta a helyzetet a miniszterelnök. A fővárosban fertőződnek és halnak meg legtöbben, és itt a legnehezebb a rossz döntések korrigálása is, hiszen nagy a népsűrűség és nem lehet fizikailag kerületeket lezárni, ha a vírus újra nagyobb mértékben terjedni kezdene.
Ettől még az élet újraindításának a feltételei Budapesten is megvannak Orbán Viktor szerint. Mint azt elmondta, szombat délelőtt egyeztet a kormányon kívüli szakemberekkel (virológusokkal, matematikusokkal, orvosokkal), így várhatóan szombat délután születik döntés a további lazításokról.
Természetesen előkerült az idősotthonok kérdése is, hiszen hetek óta arról zajlik a vita arról, ki a felelős azért, hogy többen koronavírus-fertőzés miatt haltak meg a Pesti úti idősotthonban. Orbán szerint az idősotthonok működtetésével óriási felelősség nyomja Karácsony Gergely főpolgármester vállát. A miniszterelnök úgy véli, vannak születetten elméleti és születetten gyakorlati emberek, majd több példán keresztül is érzékeltette, mit gondol Karácsony hozzáállásáról:
ha egy ilyen ember benősül a családba, biztos lehetsz benne, hogy neked kell átmenni összeszerelni a bútorokat, amiket vettek. Hogy a vidékiek is értsék: ha disznóvágás van, ez a típus a vacsorára jön, de nem bánja senki, mert nincs láb alatt – mondta.
A miniszterelnök szerint az ilyen elméleti típusú emberek kiváló tanulmányokat írnak, Karácsony is kiváló tanulmányt fog írni a budapesti idősotthonokról, de ez nem egy elméleti kérdés, mivel emberek haltak meg. Orbán úgy gondolja, „a Tarlós István típusú gyakorlati emberek” kézbe veszik a védekezést, beleállnak a helyzetbe és rendet tesznek.
Orbán azt is kijelentette: most már nem az otthonmaradás a felelős viselkedés, hanem a távolságtartás és a maszk viselése.
Az óvodák és iskolák újranyitásával kapcsolatban nem mondott semmi biztosat, mert nem hallott még egybecsengő véleményeket róla. Az óvodák és bölcsődék az önkormányzatok alá tartoznak, így ezekről nekik kell dönteniük, és szerinte amíg ez a kérdés nincs megoldva, addig az iskoláké sincs.
A helyzet néhány nap alatt is megváltozhat, ezért arra kérte az önkormányzatokat, legyenek képesek arra, hogy ha kell, akkor 1-2 napon belül is álláspontot tudjanak változtatni. Az intézmények újranyitásával kapcsolatban hozzátette, biztosra kell menni, hogy ha a gyerekéről van szó: bár ők valószínűleg nem betegednek meg, de hazavihetik a vírust, így a szülők, nagyszülők veszélybe kerülhetnek. A játszótereket mindenesetre vidéken kinyitják, a miniszterelnök szerint ez „nagy segítség az asszonyoknak”.
A kijárási korlátozások lazításának következő lépései közé tartozik, hogy jövő héten a vidéki vendéglátóhelyek belső részeiben is lehet tartózkodni, június 1-től 200 főnél kisebb létszámmal lehet esküvőt tartani, illetve a panziók és szállodák is kinyithatnak, Budapest pedig kb. 2 hetes csúszással követheti a vidéki lazításokat.
A gazdaság újraindításával kapcsolatban a miniszterelnök felsorolta a kormány eddig már sokat hangoztatott intézkedéseit, melynek része például az állami munkahelyteremtő program (vagyis a közmunkások és honvédek keretszámának növelése) és a bértámogatási rendszer, azoknak az embereknek a megsegítéséről azonban ezúttal sem esett szó, akik egyik napról a másikra elvesztették megélhetésüket, hiszen – mint azt Orbán is kiemelte – a kormány a munkaalapú társadalomban és gazdaságban hisz, a segélyezés idegen tőle.
A miniszterelnök szerint az áprilisi gazdasági adatok borzalmasak lesznek, májusban már reménykedhetünk, júniustól pedig kilövünk, és gyors léptekkel visszatérünk a növekedési pályára.
A magyar kormány járvány idején hozott intézkedéseiről szóló tegnapi EP-vita kapcsán közölte: azt, hogy „ilyen szamárságok történnek az EP-ben”, el tudjuk viselni. De mégiscsak egy világjárvány kellős közepén vagyunk, mi a legsikeresebben védekező országok közé tartozunk, a brüsszeli bürokraták mégis rajtunk köszörülik a nyelvüket, holott nem ez a munkájuk.
Szerinte az, hogy az Európai Unió Bírósága is épp tegnap hozott ítéletet arról, hogy jogsértő a menedékkérők tranzitzónában való fogvatatása, kizárt, hogy véletlen legyen, „a brüsszeli bürokraták időpontjai nem esnek véletlenül egybe”, ez egy összehangolt támadás. Szerinte az ítélet arról szól, hogy „kicselezzék a magyar alkotmányt és be tudjanak hozni migránsokat”.
A Kúria gyöngyöspatai kártérítési perről hozott döntése szerinte úgy, ahogy van, igazságtalan. Mint mondta, „jogot szolgáltat, igazságot nem”.
A miniszterelnök úgy véli, ezt a kérdést elvi alapon kell megközelíteni. A kérdés, hogy otthon érezhetik-e magukat a magyarok a saját hazájukban, vagy egy kisebbség képes-e olyan rendszert felépíteni, amiben rákényszeríti az akaratát a többségre. De mégiscsak a többség a többség, az nem fordulhat elő, hogy nekik idegennek kell érezniük magukat, „ez a bennszülöttek országa” – mondta. Természetesen előkerült Soros György neve is, Orbán ezúttal is elmondta: a „Soros-szervezetek” indították ezt a támadást a többséggel szemben, ami pénzszerzési akciónak is elmegy.
Szerinte nem látszik Gyöngyöspata igazsága Budapestről, de meg fogják keresni azt: most az a legfontosabb, hogy úgy változtassák meg a jogszabályokat, hogy kiküszöbölhessék a hasonló eseteket a jövőben.
