Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Üres ellenzéki padsorok előtt mondott beszédet Áder János köztársasági elnök

Üres ellenzéki padsorok előtt mondott beszédet Áder János köztársasági elnök a rendszerváltás utáni első szabadon választott országgyűlés megalakulásának harmincadik évfordulóján. A Fidesz-KDNP képviselői, kormánytagok, illetve a Mi Hazánk két képviselője, Dúró Dóra és Volner János előtt elmondott beszédében Áder megidézte azokat, akik a második világháború után emigrációba kényszerültek a kiépülő kommunista diktatúra miatt. Az itthon maradók pedig nem tehettek más, mint a megszűnő szabadságukat „saját belső szabadságba” menekítették – tette hozzá.

A köztartársasági elnök szerint a jelenlegi országgyűlés legfiatalabb tagja még meg sem született 1990. május 2-án, sok mostani tag pedig „még az óvodában tanulta a társasági együttélés szabályait”. Ezért szerinte fontos elmondani, hogy az 1990-ben lezárt rendszer valóban diktatúra volt: egy olyan rendszer,  amelyben a mentelmi jog sem védte meg a legnagyobb parlamenti párt vezetőjét, Kovács Bélát a Szovjetunióba történő elhurcoltatástól; ahol az országgyűlés helyett elnöki tanács, törvények helyett rendeletek, szólásszabadság helyett cenzúra, nemzeti hagyományok helyett tilalomfák, független igazságszolgáltatás helyett népbíróság, törvényesség helyett koncepciós perek uralkodtak.

Beszéde következő részében beszólt az MSZP-nek, amely szerinte ’89-ben, miközben nagy változások zajlottak, a Köztársaság téri pártház védőire és a NAgy Októberi Szocialista Forradalomra emlékezett, Grósz Károly hibának nevezte a munkásőrség feloszlatását.

Áder ezután köszönet mondott azoknak, akik részesei voltak a „közjogi honfoglalásának”: Göncz Árpád rendszerváltás utáni első köztársasági elnöknek, Antall József miniszterelnöknek és Szabad Györgynek, a harminc éve megalakult országgyűlés első elnökének.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond, mögötte Kövér László házelnök az Országgyűlés ünnepi ülésén 2020. május 2-án. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Áder szerint harminc éve azért kellett megküzdenünk, hogy Magyaország ismét magyar ország legyen, független ország, amely nem csatlósa másoknak, és nemcsak a polgárok hűségesek az államhoz, de az állam is a polgáraihoz.

1990-ben szabadon választhatott az ország, de a munka nagy része még hátra volt, ez pedig az új parlament felelőssége lett: mindenki számára biztosítani a szabadságjogokat, piac, verseny és magántulajdonon alapuló gazdaságot építsen, a határok átjárhatóvá tegye, NATO- és EU-taggá váljon az ország.

Mindaz, amit alkottunk, kiállta-e az idő próbáját? – tette fel a kérdést Áder. Szerint a válasz igen: független, demokratikus jogállamot hoztunk létre.

Zárásképp a köztársasági elnök utalt a jelenlegi járványra is. Optimistán úgy fogalmazott, a járvány után minden visszatér a rendes kerékvágásba, a védekezés során pedig „használjuk erőforrásként mindazt, amit az elmúlt 30 évben elértünk.”

Áder beszéde után a képviselők 126 igen és 1 nem szavazat mellett elfogadta az évfordulóra emlékező politikai nyilatkozatot.

Az ünnepi ülés lezárása után napirend utáni felszólalások is elhangzottak, amelyen már három ellenzéki képviselő, az LMP-s Keresztes László Lóránt, illetve a jobbikos Z. Kárpát Dániel és Varga-Damm Andrea.

Keresztes az ülés előtti sajtótájékoztatóján elhangzottakat ismételte meg. Úgy fogalmazott a szabadság, a szuverenitás és a demokrácia megvalósulásának évfordulója megérdemelte volna, hogy egy olyan nyilatkozat szülessen, amelyet valamennyi frakció támogatni tud.

Az LMP képviselőcsoportjának vezetője nagyon fontos értéknek nevezte a határon túl élő magyarokért való kiállást, amiben szerinte jó irányba mozdultak el az utóbbi időszakban, de még mindig nem teremtettek nemzeti konszenzust, hiszen olykor a kormánypártok és egyes ellenzékiek is pártpolitikai célokra használnak nemzetpolitikai kérdéseket.
Kiemelte továbbá, a kormány nem képviseli következetesen a nemzeti érdekeket, ezért a nemzeti önrendelkezést még most is súlyos kérdések fenyegetik, a rendszerváltást pedig akkor tekinthetnék befejezettnek, ha megvalósult volna az állambiztonsági múlt feltárása.

Z. Kárpát Dániel vádbeszéddel készült, szerinte ugyanis az elmúlt 30 év kormányai elárulták a rendszerváltásban rejlő lehetőségeket. Felsorolt egy sor ügyet, amely szerinte ezt alátámasztja: a spontán privatizáció, a határon túli magyarok autonómiájának ki nem harcolása, az unióval kötött „elképesztően önfeladó, szervilis” szerződés, 2004. december 5., a visegrádi országok tekintetében legalacsonyabb életszínvonal, a dolgozók kiszolgáltatása a nemzetközi működő tőkének, tízezres nagyságrendű kilakoltatások, demográfiai mélyrepülés.

Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán a harminc évvel ezelőtti Fidesz-frakció fotójával emlékezett:

Címlapkép: Áder János köztársasági elnök beszédet mond, mögötte Kövér László házelnök az Országgyűlés ünnepi ülésén 2020. május 2-án. Harminc évvel ezelőtt alakult meg a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés. A négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat. Fotó: MTI/Máthé Zoltán.