Ahogy arról március végén beszámoltunk, lassan több mint egy hónapja terjed az amerikai alternatív (=nem nagyvállalati) médiában egy szexuális zaklatási vád Joe Bidennel, a Demokrata Párt elnökjelölti pozíciójának várományosával szemben. A fősodratú média az elmúlt egy hónapban megpróbálta elkerülni, hogy beszámoljon a vádakról, ám az utóbbi napokban átszakadni látszik a gát, olyannyira, hogy pénteken már a politikusnak személyesen is meg kellett szólalni az ügyben a demokrata törzsbázis által leginkább nézett MSNBC hírtelevízió reggeli műsorában.

A Bident vádoló nő, Tara Reade, aki kilencvenes években dolgozott az akkor szenátor irodájában, először tavaly állt a nyilvánosság elé. Akkor hét másik nővel együtt „nem helyén való érintésekkel” vádolták meg a politikust, ám akkor még szexuális zaklatásról nem beszélt.

Egy március végi interjúban, amelyet Katie Halper független újságírónak adott, Reade azonban azt állította, Biden szexuálisan zaklatta őt, egy alkalommal a falnak szorította, belehatolt az ujjaival, majd amikor a nő megpróbált kiszabadulni a fogásból, a férfi azt mondta: de hát azt hitte, kedveli őt.

Időközben a nő arról is beszélt, hogy az eset után panaszt is tett a Szenátus illetékes hivatalánál, az iratnak pedig személyzeti aktájában ma is fellelhetőnek kell lennie. Reade szerint 1993-ban édesanyja a népszerű Larry King Showba is betelefonált és arról panaszkodott, hogy a lányának „problémái vannak” egy prominens szenátorral. Bár a tévéműsorban a betelefonáló nevét nem jegyezték meg, az kiderült, hogy a hívás arról a környékről érkezett, ahol abban az időben Reade édesanyja is lakott.

Joe Biden kampánystábja több alkalommal is közleményben utasította vissza Reade vádjait, azt állítva, hogy a New York Times nyomozott az ügyben, és megállapította, hogy a nő vádjai megalapozatlanok. A lap azonban visszautasította a kampánystáb állítását, mondván, ők csak annyit állapítottak meg, hogy a vizsgálódásaik során Biden ellen Reade-én kívül más szexuális zaklatási vádat nem találtak, és hogy a Biden-stáb korábbi tagjai sem erősítették meg a nő állításait.

Később a CNN beszélt Reade egykori szomszédjával, aki elmondta, a nő már a kilencvenes évek közepén mesélt neki az állítólagos esetről.

Ahogy egyre több információ látott napvilágot az ügyben, úgy a fősodratú média is elkezdte követelni, hogy Biden szólaljon meg az ügyben. A vádak alapos kivizsgálását követelő publicisztikát közölt a CNN, a Guardian és a New York Times is.

Ezek után kényszerült arra az egykori alelnök, hogy személyesen is a nyilvánosság elé álljon. A péntek reggeli interjú egyik központi témája az volt, hogy Biden hozzáférést enged-e a Delaware-i Egyetemen őrzött szenátusi archívumához, hogy kiderüljön, valóban létezik-e a Reade által mondott munkahelyi panaszlevél. A politikus ezt visszautasította, mondván, a személyzeti dokumentumok, nem is ott, hanem a Nemzeti Archívumban vannak.

A Nemzeti Archívum azonban cáfolta ezt, az intézmény szerint a Szenátusnál érdemes érdeklődni, utóbbi azonban visszadobta a labdát a Nemzeti Archívumhoz.

Az még nem világos, hogy a vádak hogyan hatnak Biden elnökválasztási esélyeire, sok függ attól is, hogyan foglalkozik a témával a sajtó. Az azonban biztosnak tekinthető, hogy a Trump-kampány fel fogja használni az ügyet.

A 2016-os kampányban Trumppal szemben is megfogalmazódtak szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádak, ám ez végül nem állta útját annak, hogy győzedelmeskedjen demokrata riválisa, Hillary Clinton fölött.

Mindenesetre nemcsak a Reade kijelentéseit felhasználó Trump-stáb vádolható cinizmussal ebben az ügyben. A szexuális zaklatásokat tematizáló #metoo kampányból kinőtt szervezet, a Time’s Up – amely személyi összefonódások révén Biden kampánystábjához is kapcsolódik – megtagadta jogi segítséget Reade-től, ahogy arról korábban a Mércén is beszámoltunk.