Csak 2018-ban megháromszorozódott, de van olyan megye, ahol négy év alatt huszonháromszorosára nőtt a vendégmunkások száma. – írja a 24.hu a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat „csendben feltöltött” 2018-as és 2019-es adatai alapján.

Érdekesség, hogy az adatokat úgy jelentette meg a szolgálat, hogy a szokásos külföldi munkavállalókról szóló éves jelentését még a 2018-as évről sem adta ki. Ennek oka a portál szerint az lehet, hogy a migránsellenes propagandát folytató Orbán-kormánynak kellemetlen a távoli vendégmunkások számának drasztikus emelkedése.

Bár a jelenlegi járványhelyzet miatt a magyar gazdaság egy része átmenetileg leállt, jól mutatja annak külföldi munkaerő igényét a tény, hogy a vendégmunkásokat még most is sok helyen engedik ingázni. Ezt támasztják alá a frissen megjelent adatok is, miszerint 2016 óta megötszöröződött a nálunk dolgozó külföldiek száma: amíg akkor ez 16 856 fő volt, addig 2019-ben már 88 453, ebből 10 553 illetve 73 666 érkezett EU-s és szomszédos országból.

A növekedés hátterében az a 2017-es kormányzati döntés is áll, ami megkönnyítette a környező nem EU-s országok munkavállalóinak alkalmazását azzal, hogy tartózkodási engedély igénylés helyett elegendővé tették számukra, ha a foglalkoztató bejelenti őket.

Ugyan a most megjelent kimutatásokban nem közölték a nemzetiségek szerinti adatokat, az alapján, hogy az enyhítés csak Szerbiára és Ukrajnára vonatkozott (mivel minden más szomszédos ország EU tagállam) és mivel senkinek sem tűnt fel, hogy az Uniós szomszédoktól 40 000 munkavállaló érkezett volna, egyértelműnek tűnik, hogy a kormány tízezrével engedett be ukrajnai és szerbiai vendégmunkásokat.

A most közzétett adatokból kiderül az is, hogy a külföldi munkavállalók eloszlása az ország különböző térségeiben nem egyenletes: amíg a „legnépszerűbb” megyének számító Jász-Nagykun-Szolnokban 200-ról 4690 főre változott a számuk, 23,5 szeres emelkedést jelentve, addig a folyamatból szinte teljesen kimaradó Békésben ugyanez csupán másfélszeres volt.

Ezzel együtt változott a külföldi munkások aránya az egyes megyékben, a már említett Jász-Nagykun Szolnokban 0,1%-ról 2,7%-ra, Budapesten 1%-ról 4%-ra emelkedett az arányuk, országszerte összesen pedig 0,4%-ról 2%-ra, 2016 és 2019 között.

A KSH és az NFSZ adataiból kiderül az is, hogy egy évvel az ukrán és szerb munkások munkavállalásának megkönnyítése után, 2018-ban 25 ezer 2019-ben pedig 9 ezer fővel több külföldi érkezett a munkaerőpiacra, mint amennyivel csökkent a magyar munkanélküliek száma. Ebből a 24.hu-szerint azt az óvatos következtetést lehet levonni, hogy 2018-ban a foglalkoztatás bővülésének legalább felét, míg 2019-ben a harmadát jelenthették a vendégmunkások.

Ez jól mutatja a komoly munkaerőhiány nyomán kialakult vendégmunka iránti igény növekedést Magyarországon, ami sok esetben nyomottabb béreket is eredményezett.

Természetesen világjárvány magyarországi megjelenése múltidőbe tette ezeket az adatokat, mivel jellemzően a vendégmunkásokat bocsátották el először a cégek. A magyar munkavállalók közül is rengetegen vesztik el nap-mint nap a munkájukat, a KSH adatai szerint márciusban 56 ezren.

(24.hu)