A gazdaságvédelmi akcióterv részeként elrendelt gépjárműadó elvonása a települések kétharmadánál likviditási problémát okozhat, írja a HVG.
A koronavírus okozta járványhelyzet és a nyomában kialakuló válsághelyzet megoldására Orbán Viktor április hatodikán jelentette be a gazdaságvédelmi akciótervet, amely szerint az önkormányzatok kötelesek a beszedett gépjárműadót a védekezési alapba befizetni. A rendelet ellen több ellenzéki képviselő is tiltakozott, követelve, hogy inkább az ország Fidesz-közeli oligarcháit adóztassák meg, és ne a járvány miatt nehéz helyzetbe került önkormányzatokat. A kormány szerint azonban közösen kell viselni a járványhelyzet terheit, tehát ebből a településeknek is ki kell venni a részüket.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) felmérést készített arról, mennyiben viseli meg az önkormányzatokat a gépjárműadó elvonása, összesen 550 polgármester válaszolt a kérdésekre. Ebből pedig az derül ki, hogy
a válaszolók 63,7 százaléka szerint likviditási problémát okoz az elvonás; a 2000 fő alatti településeknél a gépjárműadó pedig a költségvetés mintegy 5 százalékát teszi ki, tehát ez az összeg az 500 és 2000 lakosú falvaknak fog a legjobban hiányozni.
A lap szerint ez a feltevés még akkor is igaz, ha azt nézzük, hogy az 500 fő alatti településeknél valóban kevés pénz folyik be a gépjárműadóból (párszázezer forint), de az nem hagyható figyelmen kívül, hogy korábban az adó hatvan százalékát már eleve átirányították a központi költségvetésbe. Ilyen helyzetben pedig a kis összeg hiánya is feltűnik.
A települések a járványhelyzet kezdete óta ráadásul egyre több kiadással néznek szembe: sok helyen hiába várták, hogy maszk érkezzen az önkormányzatokhoz, mivel ez nem történt meg, nekiálltak maguk gyártani. De a közterületek, az intézmények fertőtlenítése is költséges, és a rászoruló hatósági karanténban élőkről, az idősekről is gondoskodni kell, az önkormányzati alkalmazottak béréről nem is beszélve.
Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke azt mondta a lapnak: még egy-két hónapig húzhatják az önkormányzatok, de ezután vélhetően rengetegen fognak a Belügyminisztériumhoz rendkívüli támogatásért fordulni.
Az elnök szerint viszont gyakran előfordul, hogy ilyenkor a benyújtott 20 millió forintos igényre 2 millió forintos segélyt kap az önkormányzat.
A TÖOSZ emiatt nemrég egy 10 pontos levelet nyújtott be Pintér Sándor belügyminiszternek (itt olvasható) amelyben kérdéseket, ajánlásokat fogalmaz meg az önkormányzatok jövőjét illetően.
Azt szeretnék például, ha a polgármesterek a jövőben is hozhatnának a kormányrendelettől eltérő döntéseket településeiken, de azt is fontos lenne tisztázni, milyen védekezési költségeket lehet majd elszámolni. Az elvonás miatt a levélben azt is felvetik, hogy a kulturális, valamint a települési támogatásra adható forrást általános működésre is felhasználhassák, illetve rugalmasabban vehessenek fel hitelt az önkormányzatok. Azt is kérik, hogy ne az önkormányzatoknak kelljen az ápolásra szoruló, idős, egyedül élő betegekről gondoskodnia, hanem biztosítsanak számukra intézményi ellátást.
