Orbán Viktor a hamarosan átírásra kényszerülő gazdaságvédelmi akció terv keretében jelentette be április elején, hogy 4 év alatt tervezik visszaépíteni a 13. havi nyugdíj intézményét Magyarországon, évente egy heti nyugdíj összegével megtoldva az idősek bevételét.

Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége ­(NySzSMSz) elnöke a Népszava riportcikkében szólalt meg, szerinte a helyzet sajnos így sem kecsegtető: a kormány 2012-ben eltörölte az úgynevezett svájci indexálást a nyugdíjak számításakor, vagyis míg korábban az infláció mellett a nettó bérek változásának aránya is beleépült a nyugdíjemelésbe, azóta a nyugdíjemelések kizárólag az infláció mértékét vették figyelembe.

Az idén hivatalosan 135 ezer forint körüli átlagnyugdíj így azt jelenti, hogy az elmúlt hét évben (2013-2020) körülbelül 23 ezer forinttal (20%) emelkedtek a nyugdíjak, míg az azt megelőző hét évben (2006-2013) ez a szám 45 ezer (65%) volt.

Az érdekképviseleti elnök szerint a jelenlegi rendszer az alacsony nyugdíjjal rendelkezők számára nem kifejezetten előnyös, hiszen a nagyon alacsony összegű járandóság százalékosan jóval kisebb arányú emelést kap. A 2012-es váltás óta pedig a magyar nyugdíjak kétharmadának a reálértéke folyamatos csökkenést mutat.

„Havonta átlagosan 3600 forintot vesz ki az infláció a nyugdíjasok zsebéből.”

– nyilatkozta a vezető.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára januárban közölte: a 2020-as költségvetésben 2,8 százalékos inflációval számoltak, ezért januártól ennyivel magasabb ellátást kapnak az idősek, ami havonta átlagosan csaknem 4500 forintot jelent.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas tagozata, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) szerint azonban jóval az infláció feletti, 3,5 százalékos nyugdíjemelésre, illetve annak igazságosabb számítására lenne szükség. A nyugdíjakat az eddigi évekhez hasonlóan idén is novemberben igazítják majd utólag az inflációhoz, ezzel viszont az a probléma, hogy legalább tíz hónapig éppen a legszegényebbek, a létminimumon vagy az alig felette élők finanszírozzák az állami költségvetés egy részét.

A NYUSZET azt kérte a miniszterelnöktől még az azóta megjelent gazdasági intézkedéscsomag kihirdetése előtt, hogy azokat, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a havi 150 ezer forintot, részesítse a kormány egyszeri, 50 ezer forint összegű rendkívüli juttatásban, azok pedig, akiknek a 100 ezer forintot sem haladja meg a nyugdíja, kiemelt összeget kapjanak.

Mint az a szervezet közleményében olvasható, „ezzel az érintett nyugdíjasok lényegesen nyugodtabban várják a januári nyugdíjemelés mértékének nyugdíjtörvény szerinti őszi korrekcióját.”

A csomagba végül csak a már említett, jóval szerényebb léptékű, négy év alatti 13. havi nyugdíj-visszavezetés került.