Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Der Spiegel: Magyarország kaphatja a legtöbb pénzt az EU koronavírus-alapjából

Egy március 13-i európai bizottsági döntés értelmében Magyarország kaphatja a legtöbb pénzbeli segélyt az Európai Unió válságkezelésére felállított CRII (Koronavírus-válasz Befektetési Kezdeményzés) – programból – értesült a német balközép hetilap, a Spiegel.

A lap cikke arról számolt be, hogy ugyan egész Európa összes gazdaságát nagyon súlyosan érinti a járványhelyzet miatti válság, és a WHO szerint a pandémia epicentruma továbbra is a kontinensünkön van, addig meglepő módon Budapest a CRII alapból akár 5,6 milliárd euróra (közel 2 ezer milliárd forint) is számíthat. Ez bruttó nemzeti össztermékünknek összesen 3,8 százaléka.

Összehasonlításul a cikk azt is közli, ebből a segélyalapból a fertőzöttek tízezreivel és halottak ezreivel szembenéző Olaszország gyors utalásként összesen 2,3 milliárd eurót (kb. 813 milliárd forint) kapott meg. Az aránytalanságot a lapnak nyilatkozó Gerald Knaus, egy berlini think-tank igazgatója egyenesen „abszurdnak” nevezte, hiszen egyelőre Magyarországot a járvány szerinte nem érintette súlyosan, míg Olaszországban a gyors brüsszeli válasz, és megfelelő segítség elmaradása már komoly ellenérzéseket szült az EU-val szemben.

Knaus azt is hozzátette, szerinte rendkívül rossz íze van annak, hogy Magyarországot „pénzzel árasztja el” az EU, miközben annak miniszterelnöke, Orbán Viktor szerinte „diktátorként viselkedik” a válság alatt, ezért a CRII által folyósított gigasegítség „szégyent hoz az EU-ra”. Mindezzel valószínűleg a magyar felhatalmazási törvény körüli, európai vitákra célzott.

A cikk ezek után hosszasan idézi fel, hogy 2010-es kormányra kerülése óta Orbán sok mindenben gátolta egyes összeurópai, brüsszeli kezdeményezések létrejöttét, és különösen hosszasan tárgyalja, hogy Orbán hogyan akadályozta meg 2015-16-ban egy közös, európai menekültkvóta-rendszer kialakítását a földközi-tengeri és nyugat-balkáni menekülthelyzet gyors rendezése céljából.

A Spiegel hozzátette, noha Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az Európai Néppárt is élesen kritizálta a felhatalmazási törvényt, és hangoztatták, hogy a pénzügyi segítséget jogállami normákhoz is kötnék, eddig egy szóval sem jelezték, hogy bármilyen mértékben módosítanák a Magyarország számára felajánlott, 5,6 milliárd eurós tételt.

A március elején felállított CRII-alap összesen 37 milliárd eurót osztana szét a válságra adott válaszul az EU tagállamai között. Az alapot a többek között számunkra már 2010 óta ismerős kohéziós alap idei költségvetésének terhére hozták létre, azonban a tagállamok közötti szétosztás szempontrendszere itt egészen más, mint ott.

Éppen ezért Franziska Brantner, a német Zöldek Bundestag-képviselője, és európai ügyekért felelős szóvivője is azt tartaná tanácsosnak, ha Orbán „nem kapna teljesen szabad kezet” a segélyalap elköltésében, hogy meg lehessen követelni tőle bizonyos jogállami normák betartását.

Orbán egyébként március folyamán eddig többször is felhozta, hogy míg olyan országok, mint a Kínai Népköztársaság segítséget nyújtottak Magyarországnak a kríziskezeléshez, addig szerinte Brüsszel és az EU egyáltalán nem, és azt is többször kiemelték a kormány képviselői, hogy „politikai csatározást” folytat Berlin és Brüsszel Budapest rovására, miközben a válságra kéne összpontosítaniuk.

Azt a Spiegel is felidézi, Ferihegyre az utóbbi időben százezer számra érkeztek a kínai maszkok, és Orbán is feltűnően jóval barátságosabban nyilatkozik Peking, mint Brüsszel irányában.