Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kína a járványt kihasználva gyorsuló ütemben államosíthatja a legszegényebb országok tulajdonait

A világjárvánnyal járó globális gazdasági válságot kihasználva felgyorsuló ütemben veheti át az adósság sújtotta legszegényebb országok birtokait, vagy a hitelek elengedésével erősítheti diplomáciai befolyását Kína.

A kínai „adósságkönyv-diplomácia” modell lényegében azt jelenti, hogy az állami tulajdonú kínai vállalatok és bankok nagyértékű befektetéseket eszközölnek és kölcsönöket folyósítanak olyan államok számára, amiknek szinte semmi esélyük azok megtérítésre. Cserébe Kína a megépített ingatlanokat, kikötőket vagy akár katonai bázisokat is kisajátíthatja a tartozás fejében.

A Hszi Csin Ping által 2013-ban meghirdetett Belt and Road Initiative (Egy Övezet Egy Út), aminek célja az eurázsiai és afrikai szárazföldi szállítmányozási infrastruktúra kiépítése is ebbe a modellbe illeszkedik. Ennek keretében többek közt átvettek már egy stratégiai fontosságú kikötőt Pakisztántól és egy katonai bázist Sri Lankától is.

De a kínai befolyás kiterjesztésének egyik kulcsfontosságú eszköze ez, az ország iparának nyersanyagokat szolgáltató Afrikában is: a kontinens államai összesen mintegy 145 milliárd dollárral tartoznak Pekingnek. Ez évente mintegy 8 milliárd dolláros törlesztést jelentene a koronavírussal még éppen csak ismerkedő országok számára, ahol már most hatalmas a gazdasági visszaesés.

A kínai kereslet visszaesése a nemzetközi nyersanyagpiacon az olyan országok számára, mint Angola, akik exportjuk 60%-át a kelet-ázsiai országba szállítja, gazdasági csőddel fenyeget, de veszélyben van Etiópia, Namíbia és Kenya gazdasága is.

Ezek az országok pedig mind az alacsonyabb jövedelmű, fejlődő államok közé tartoznak, akik a korábbi világjárványok során is nagyban függtek a nemzetközi segélyektől. A mostani koronavírusjárvány sem kivétel, a világ jobb sorsú országainak segítsége nélkül, az elképesztő orvoshiány miatt az egészségügyi válság, a megfizethetetlen hitelek miatt pedig a gazdasági válság sokszoros pusztítására lehet számítani.

Ezért szólította fel mind az IMF mind pedig a Világbank a G20-akat a világ legszegényebb országainak az életmentő hitelek és támogatások mellett a hiteltörlesztési moratórium biztosítását és a kamatok elengedését a válság utáni rendeződésig. Ehhez csatlakozott Tim Jones, a Jubilee Dept Campaign, az igazságtalan hitelek ellen küzdő szervezet vezetője, hozzátéve, az IMF-nek és a Világbanknak is meg kell tennie ugyanezeket a lépéseket. A legnagyobb gazdaságú országokat tömörítő G20-ak pénzügyminiszterei legközelebb április 15-én gyűlnek össze, ekkor születhet döntés az ügyben.

Kína előtt így most két út áll, vagy folytatja eddigi politikáját és birtokokat, ingatlanokat szerez meg a legelesettebb országoktól, vagy elenged hiteleket, amivel soft-power befolyását növelheti.

(Guardian)