Az Index szemlézte 15 magyar közgazdásznak a nyilvános reakcióját a kormány eddig bejelentett válságkezelő intézkedéseire. A szakértők szerint

„Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban. A kormány által közzétett csomag a gazdasági válság kezelésére elégtelen, a társadalmi katasztrófával pedig említés szintjén sem foglalkozik.”

A nyílt állásfoglalás aláírói Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András.

Szerintük a válságkezelő csomag nem alkalmas a kormányba vetett bizalom megerősítésére, a társadalom jelentős része nem fog tudni azonosulni a programmal, mivel

„Az eddig nyilvánosságra került kormányzati intézkedések nem ebbe az irányba mutatnak és nem is alkalmasak a társadalom bizalmának az elnyerésére.”

– majd hozzáteszik:

„A csomag (…) még jelképesen sem tartja fontosnak a társadalom tehetősebb rétegeinek a bevonását a válságkezelésbe.”

A csoport négy pontban foglalta össze a főbb észrevételeit:

1. „A kormány válságkezelő programjában nincsenek világosan és egyértelműen meghatározva a célok és az eszközök, nem elérhetőek a program részletei. Ez nem csak nehézzé teszi a véleményalkotást, de bizonytalanságban tartja a magyar gazdaság szereplőit, a vállalatokat és a munkavállalókat.”
2. „A program költségeit a kormány jelentős részben költségvetési átcsoportosításokból, a gazdasági szereplőktől és az önkormányzatoktól való elvonásokból kívánja fedezni. A programnak ezek az elemei nem többletforrások, amelyek érdemben javítanák a gazdaság helyzetét, ráadásul rombolják a társadalmi bizalmat is. Az önkormányzati források elvonása olyan megszorító intézkedés, amely veszélybe sodorja az önkormányzatok alapvető feladatainak ellátását, megnehezíti számukra, hogy eleget tegyenek kulcsfontosságú kötelezettségeiknek a szociális szférában.”
3. „A kormány láthatóan nem érti vagy nem vallja be a válság súlyosságát, ezért a gazdaság megmentéséhez szükséges többletforrásokat sem biztosítja. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank olyan költségvetési hiánycélokat és gazdasági növekedési előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, amelyek nyilvánvalóan nem tarthatóak, a valóság tagadását mutatják. Ezek nem csak hiteltelenek, de károsak is, mert a költségvetési kiadások növelését is megkívánó érdemi gazdasági élénkítés hiányában lehetetlenné teszik a visszaesés mérséklését. Az eddig nevesített források semmiképpen sem elegendőek arra, hogy a hazai és nemzetközi szakértők által várt, érdemi gazdaságpolitikai lépések nélkül bekövetkező 5-10 százalékos gazdasági visszaesés mértékét enyhítsék.”
4. „A kormány nem kínál megoldást a munkahelyüket tömegesen elveszítő, súlyos helyzetbe kerülő magyarok problémáira. A „munkaalapú társadalom” félrevezető szlogenje kiváltképp alkalmatlan megközelítés a jelenlegi helyzetben.”

A közgazdászok ezután javaslatokat tettek a szerintük konstruktív és hatékony válságkezelésre:

1. „Német mintára (speciális magyar kiegészítések nélkül) átfogó bérgarancia program a munkahelyek megőrzése érdekében.”
2. „A bérgarancia programmal nem kezelhető jövedelemkiesések pótlása pénzbeli juttatásokkal.”
3. „Az álláskeresési járadék meghosszabbítása, a családi pótlék emelése és a foglalkoztatás-helyettesítő támogatások kiterjesztése a nehéz helyzetbe kerülő emberek megsegítésére.”
4. „Jelentős mértékű központi támogatás az önkormányzatoknak és a szociális feladatokat ellátó közhasznú civil szervezeteknek, amelyek inkább képesek személyre szabottan segíteni azoknak, akik nehéz helyzetbe kerülnek.”
5. „A társadalom tehetősebb rétegeinek bevonása a válságkezelésbe, a szolidaritás elvének érvényesítése. A költségvetési kiadások jelentős növelése, a halasztható kiadások érdemleges csökkentése mellett, mert ebben a helyzetben a költségvetési hiány emelkedése nem akadályozhatja meg a hatékony kormányzati cselekvést.”

A Mércén nemrég Pogátsa Zoltán közgazdász több szempontból hasonlóan értékelte a kormány válságkezelő intézkedéseit, kiemelve, hogy az új koronavírus okozta helyzetben Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is túlzottan ragaszkodik a neoliberális gazdaságpolitikához, és a magyar költségvetés nem igazán akar többletkiadásokat, amikre pedig szükség lenne a gazdaság megóvásához:

„a válságban a magángazdaságban a kijárási korlátozás és a bérek hiánya miatt összeomlik a kereslet. Ha ezt az állam nem pótolja, akkor zuhanni fog a GDP. Az államadósság/GDP mutató pedig romlik. Ha az állam tényleg élénkítene, erőteljes deficittel, ez nem így lenne.”

(Index)