Ahogy arról néhány napja beszámoltunk, újabb hat egyetem működik tovább a Corvinus-modell keretein belül júliustól, így az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem a közvetlen állami fenntartásból az erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek.

Mint az emlékezetes, egy évvel ezelőtt a kormány elsőként a Corvinus Egyetem fenntartói és alapítói jogait szervezte ki az akkor újonnan létrehozott Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítványnak.

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerint a további egyetemek átalakítása „garanciát jelent a hosszú távú működésre”, valamint „várható, hogy növekedni tud az intézmények saját bevételszerző képessége.”

A felsőoktatással kapcsolatban a „teljesítménymutatók” megjelenése és a „hatékonyság növelése” nem újkeletű elv, a Mércén többször is írtunk a Corvinus-modellel a magyar felsőoktatásban is megjelenő neoliberális felsőoktatás problémáiról.

Ebben a rendszerben árucikké silányul a tudás keresése, az egyetemeken a szellem szabadsága és a gondolat önmagáért való művelése helyébe az ipari termelés kíméletlen logikája lép, a „hatékonyság növelése” rendszerint az adminisztratív feladatok növekedésével, a kapott tudásanyag fogyasztóként való értékelésével jár.

Emellett érülékenyebb helyzetbe kerülnek a hallgatók és az oktatók egyaránt: az ösztöndíjas helyek száma csökken, emelkedik a tandíj, „rugalmasabb foglalkoztatás” címen pedig teljesítményalapú javadalmazás várhat az oktatókra.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) ezen felül más súlyos aggályai is felmerültek az átalakításhoz szükséges törvénymódosítással kapcsolatban: mint azt közleményükben írják, a javaslatok között olyanok is szerepelnek, amelyek a nem állami intézményeknél a fenntartó jogává (vagyis a kormány által létrehozott alapítvány) teszik a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását.

Egy ilyen szabályozás törvényerőre emelése utat nyit az intézményi autonómia teljes felszámolásához – írják.

A javaslatok emellett nem tartalmaznak garanciákat sem a szerzett munkavállalói jogok megőrzésére az átalakuló intézményeknél, az érintett szakszervezetek nem kaptak hivatalos tájékoztatást a tervezett intézkedésekről, nem kérték fel őket az átalakítások véleményezésére és egyeztetési lehetőséget sem kaptak az átalakítások hatásainak elemzésére.

A törvényjavaslat tehát a dolgozói érdekképviseletek  kihagyásával került kedden az Országgyűlés elé.

A szakszervezet ezért most azt kéri, készüljön hatástanulmány a modellváltással kapcsolatos folyamatokról, az intézmény működésére gyakorolt kedvező és kedvezőtlen hatásokról, az átalakítás munkavállalói jogokat érintő elemeiről, illetve azt, hogy az ITM az érdekvédelmi szervezetek bevonásával folytasson valódi egyeztetéseket a kor kihívásainak, a gazdasági és a társadalmi elvárásoknak megfelelni képes felsőoktatás kialakításához szükséges feltételek megteremtéséről.

Az FDSZ ennek érdekében kezdeményezi a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács haladéktalan összehívását, így talán sikerülhet tárgyalóasztalhoz ülniük a kormány képviselőivel.