Világosan látszik, hogy a koronavírus-járvány nemcsak néhány ágazatra, hanem a gazdaság egészére rendkívül súlyos hatásokkal van. Vállalkozások vesztik a bevételeiket, kénytelenek leállítani a termelést, sokezer ember vesztette már eddig is a munkahelyét és tíz, sőt százezrekre várhat hasonló sors. A gyermekükkel otthon maradók, hatósági vagy önkéntes karanténba kerülő dolgozók az esetek többségében jövedelem nélkül maradnak, és az ő számuk is rövidesen nőni fog a következő időszakban.
Milyen eszközökkel enyhíthetőek a COVID-19 okozta, azonnal jelentkező negatív gazdasági hatások, hogyan biztosítható ezekben a hetekben, hogy ne essenek el további társadalmi csoportok az alapvető javaktól? Hogyan védhető ki, hogy a gazdaság egy 2008-hoz hasonló negatív spirálba kerüljön?
A Momentum múlt hét hétfőn közölt írásával sorozatot indítottunk, melyben szerkesztőségünk minden parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártot (Jobbik, MSZP, DK, LMP, Párbeszéd), valamint baloldali közgazdászokat (Büttl Ferenc írása itt) is arra kért, mondják el, mit javasolnak a kialakuló helyzetben. Írásaikat a napokban közöljük a Mércén.
Ebben a helyzetben a kormánynak az a dolga, hogy „foggal-körömmel harcoljon” minden egyes munkahelyért, minden kis- és közepes vállalkozásért. Nem csak néhányért, hanem az összesért. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy a kormány eddigi intézkedései nemcsak elkésettek, hanem elégtelenek is. Ebben a helyzetben legalább egy nagyságrenddel nagyobb állami támogatásra van szükség a gazdaság mozgásban tartásához, és a munkahelyek megőrzéséhez.
A DK azt javasolja, hogy jogszabály korlátozza a vészhelyzet idején az emberek elbocsátását a bezárással sújtott gazdasági ágazatokban.
A leginkább érintett ágazatokban a járulékok elengedése nem sokat segít, mivel a bérek fizetéséhez sincs elég bevétel. Ezért létre kell hozni egy rendkívüli munkahelyvédelmi alapot, ami ilyen helyzetben átvállalja a vállalkozás bérköltségeit.
Az államnak segítséget kell nyújtania a bérek fizetésében azoknak a vállalkozásoknak is, amelyeknek nem állt le teljesen a termelése, de jelentősen csökkent a bevétele. Ezt úgy teheti meg, hogy elengedi a munkavállalók után fizetendő munkáltatói közterheket. Ezt nemcsak néhány ágazatban kell lehetővé tenni, hanem minden olyan vállalkozás esetében, amit érint a válság. A javaslat első körben a márciusi és az áprilisi bérekre vonatkozna, de ha hosszabb ideig tart a járvány, akkor az intézkedés határidejét is meg kell hosszabbítani.
A kis- és közepes vállalkozások terheinek csökkentése érdekében kezdeményezzük azt is, hogy számukra halasszák el a márciusban és áprilisban esedékes ÁFA, KATA és KIVA befizetésének határidejét legalább fél évvel, a válságban jelentősen érintett vállalkozások pedig kapjanak egyes adókra teljes adómentességet.
Szintén a bérek átvállalását tartjuk fontosnak azokban az esetekben, ahol a munkavállaló karantén intézkedések, vagy az otthon lévő 14 év alatti gyermek felügyelete miatt kényszerül otthonmaradása. Járulékkedvezménnyel, kisvállalatok esetében közvetlen támogatással kell támogatni azokat a vállalkozásokat, amelyek lehetővé teszik az otthoni munkavégzést a dolgozók számára.
A DK a járvány idejére felfüggesztene minden olyan végrehajtási és felszámolási eljárást, ami a lejárt fizetési kötelezettségek miatt indulna, előírná a helyiség és lakásbérleti szerződések fizetési határidejének halasztását, és a szerződés felmondásának tilalmát.
Azoknak a bérbeadó vállalkozásoknak és magánszemélyeknek az esetében, akiknek számára a fizetés elhalasztása nehézséget okoz, állami áthidaló támogatást tartunk fontosnak.
A járvány idejére moratóriumot kell hirdetni a hitelek mellett a rezsiszámlák fizetésére is, már csak azért is, mert ezzel elkerülhető a sárga csekkekkel való sorban állás.
Az javasoljuk, hogy a kormány biztosítsa az alapvető élelmiszerek, egészségügyi eszközök, és a fertőtlenítőszerek áfamentes értékesítését, és rögzítse ezek árát a veszélyhelyzet idejére.
Emellett szükség lesz olyan intézkedésekre is, amelyek hosszabb távon támogatják a gazdaság működésének fenntartását, majd élénkítését. Ilyen lehet a hitelgarancia széleskörű kiterjesztése és automatikus biztosítása, a kis- és közepes vállalatoknak nyújtott, kamatmentes visszatérítendő támogatás, és egy a vállalkozásokba befektető állami tőkealap létrehozása.
A DK javaslatainak költségvetési fedezete első körben az állami kommunikációra szánt 150 milliárd forintos keret átcsoportosításával teremthető meg. Ugyanakkor ez kevés lesz, ezért azt várjuk, el, hogy a kormány minél előbb átfogó költségvetési módosítást terjesszen elő.
Az írást változtatás nélkül közöltük.
