Argentína a koronavírus-járvány idején jelenthet államcsődöt, mivel a nemzetközi hitelezők egyre türelmetlenebbül követelik az államkötvényeik utáni jussukat a kormánynak küldött levelükben, derül ki a Reutersnek megszólaló források nyilatkozataiból.
Amennyiben az országnak nem sikerül „átstrukturálnia” a nemzetközi pénzügyi szervezetek felé fennálló hetvenmilliárd dolláros tartozását, elvesztheti hozzáférését a gazdasága szempontjából létfontosságú nemzetközi piacokhoz.
Az argentin gazdaság erősen függ a mezőgazdasági cikkek exportjától, azonban szankciókat vezethetnek be ellene amennyiben nem tudja kifizetni az olyan nemzetközi hitelezőket, mint a BlackRock, Fidelity, Pimco vagy Ashmore, melyek alapvetően privát befektetők pénzét kezelik.
Miközben a befektetők azzal vádolják a kormányt, hogy nem válaszol érdemben követeléseikre, annak ellenére hogy a megoldás „kölcsönös jóindulatot és nyitottságot kíván” – ami azt jelenti, hogy véleményük szerint az országnak úgy kellene táncolnia, ahogy fütyülnek – Martin Guzman gazdasági miniszter szerint tárgyalásokat folytatnak a gazdasági szereplőkkel.
Guzman ugyanakkor utalt arra, hogy noha nyilvánvalóan érdekeltek a tárgyalásos megoldásban és megegyezésben, az nem járhat további megszorításokkal a válság közepette. Mint mondta,
„nem fogadhatunk el semmit, ami nem fenntartható. Ezzel kapcsolatban abszolút határozottak leszünk. Világos, hogy Argentínának nincs kapacitása, hogy az elkövetkezendő néhány évben fizesse a járadékokat.”
Noha a befektetők rendszerint nagyon finoman fogalmaznak, kommunikációjukból kiderül, hogy bármi áron igyekeznek kikényszeríteni az országból a járadékok kifizetését, tekintet nélkül arra, hogy Alberto Fernandez elnök megválasztása után bejelentette, Argentína addig nem képes kifizetni a nemzetközi kölcsönöket, amíg nem sikerül gazdaságát fenntartható pályára állítani, ugyanakkor kizárta a további társadalmi megszorító intézkedéseket.
Az előző, jobboldali liberális kormány politikája ugyanakkor olyan zsákutcába kormányozta az ország gazdaságát, mely teljesen kiszolgáltatottá tette a nemzetközi hitelezőknek és szervezeteknek, melyek az ország finanszírozásáért cserébe a társadalmi érdekeket szolgáló intézményrendszerek leépítését követelik.
Mindez különösen érzékenyen érinti az országot a koronavírus-járvány idején. Argentínában is korlátozzák a társadalmi érintkezést és országos karantént rendeltek el, és az ország gazdaságát is súlyosan érinti a járvány okozta globális válság, így az emberek és egyes gazdasági szereplők előbb-utóbb minden bizonnyal elkerülhetetlen állami kisegítése mellett szinte lehetetlennek tűnik a békés megállapodás a befektetőkkel – utóbbi viszont beláthatatlan társadalmi károkkal járna.
