Jogerősen pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfele a Fidesszel szemben, miután a párt jogtalanul használta az adatait. A férfi állítja, hogy soha nem adta meg elérhetőségeit a pártnak, az mégis kampányanyagokat küldött neki.

A kormánypárt védekezésül két aláírásgyűjtő ívet is bemutatott, amelyeken szerepelt a TASZ ügyfelének neve (az egyiken ráadásul helytelenül) és email-címe, ő azonban tagadta, hogy bármelyiket is aláírta volna.

A bíróság szerint a Fidesznek kellett volna bizonyítania, hogy jogszerűen kezelte a TASZ ügyfelének adatait, ehhez azonban nem volt elegendő két aláírásgyűjtő ívet bemutatni, ugyanis azt is bizonyítani kellett volna, hogy az aláírások eredetiek. A Fidesz emiatt indítványozta is, hogy a bíróság rendeljen ki írásszakértőt, később azonban visszavonta ezt, így nem tudta igazolni, hogy az aláírások valóban a férfitól származnak.

Az ítélet szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz politikai marketing céljából jogellenesen kezelte a személyes adatokat.

Feltételezhetően nem egyedi esetről van szó, ezért a TASZ kezdeményezte a Fidesz politikai marketing célú adatkezeléseinek átfogó vizsgálatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, de mint kiderült, más is tett már bejelentést ezügyben, így jelenleg folyamatban van a Fidesz adatkezelésének vizsgálata.

Mint azt dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogi képviseletet ellátó ügyvédje mondta,

„A bíróság világossá tette: a pártoknak tudniuk kell bizonyítani, hogy csak olyanok adatait kezelik az aláíróíveken, akik ehhez ténylegesen hozzájárultak, különben az így szerzett adatokat törölniük kell. Minden olyan pártadatbázis jogellenesen működik, amelyikről nem bizonyítható, hogy a benne tárolt adatokat jogszerűen szerezték.”

Ott vannak például a Fideszhez köthető Kubatov-listák, amelyek alapján pontosan be tudják azonosítani bárkiről, hogy milyen mértékben mozgósítható a kormánypárt érdekében. A listák név, elérhetőség, pártszimpátia, szavazói hajlandóság és egyéb, a kormánypárt számára fontos információkat rögzítenek, de létezésüket természetesen nem ismerik el, hiszen a választópolgárok adatainak ilyen módon való felhasználása jogellenes.

A TASZ szerette volna elérni, hogy a bíróság azt is kimondja: ellenőrző mechanizmusokat kell iktatni az aláírásgyűjtések folyamatába, amelyek biztosítják, hogy valóban minden adat önkéntesen kerüljön az adatbázisokba, illetve, hogy a megfelelő garanciák nélkül gyűjtött adatok kezelése jogellenes. Bár első fokon ezt kimondta a bíróság, a másodfokú ítélet azt állapította meg, hogy önmagukban az elégtelen kontrollmechanizmusok miatt senki sem perelhet, az adatbiztonság fogalma pedig alapvetően a már rögzített adatokra vonatkozik, nem az adatfelvételre.

Ezzel kapcsolatban Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa azt mondta, fontos lenne megfelelő garanciarendszert kidolgozni az adatok ajánlóíves felvételéhez és további kezeléséhez, hiszen lényegében nem lehet tudni, hogy milyen gyakran kerülnek az állampolgárok adatai a tudtukon kívül pártadatbázisokba. Emellett az is fontos lenne, hogy az adatvédelmi hatóság részrehajlástól mentesen, átfogóan vizsgálja a pártok adatkezelését.