Pár napja jelent meg a Guardianen egy cikk arról, hogy a klímaválságot ugyanolyan kiemelten kellene kezelni, mint a koronavírust. A megszólalók azzal érveltek, hogy egyrészt a jelenlegi vészhelyzet jól bemutatja, hogy a politikusok és a nagyvállalati döntéshozók tudnak drasztikus lépéseket tenni, ha akarnak, másrészt pedig kiderült az is, hogy  a karanténok hatására csökkent a világon a károsanyag-kibocsátás, mivel gyárak zárnak be, események maradnak el, emberek maradnak otthon és repülőjáratok törlődnek.

Egyes elemzők úgy vélik, a koronavírus okozta leállással időt nyerhetünk a klímakatasztrófával szemben, és remélik, hogy a vészhelyzetben megtapasztalt változások hosszú távon is befolyásolják a termelési, utazási és fogyasztási szokásainkat. Mások viszont azt mondják, az egész kontraproduktív is lehet, ugyanis amikor a koronavírus lecsengése után próbálják a termelést gyorsan felhozni, a vállalatok még kevésbé figyelnek majd a környezeti hatásokra, mint egyébként.

És van még egy szempont, ami inkább arra utal, hogy ne várjunk csodát, mégpedig az, hogy a járvány okozta gazdasági visszaesés a tiszta energiába való befektetéseket is megvághatja.

A Guardian egy másik cikkéből kiderül, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség arra számít, hogy a COVID-19 vírus következtében a világ olajszükséglete egy évre előre megsemmisül, tehát drasztikus csökkenést várnak a környezetszennyező fosszilis üzemanyag kibocsátást illetően.

Csakhogy miután az olajárak rendkívüli módon visszaestek az elmúlt napokban, a legnagyobb energiacégek dollármilliókat veszítettek rövid idő alatt, az ebből következő gazdasági lassulás pedig várhatóan a zöld beruházásokra szánt költségeket is meg fogja vágni, és nem jut majd elég pénz a környezetvédő megoldásokra.

Hosszú távon tehát egyáltalán nem jár jobban a Föld az átmenetileg kisebb mértékű károsanyag-kibocsátással, ugyanis ez éppen olyan terület, amiről a vállalatok azt gondolhatják, ha muszáj, lehet rajta spórolni.

Éppen ezért Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, a kormányoknak muszáj lesz környezettudatos beruházásokat támogatniuk annak érdekében, hogy segítség a gazdasági növekedést.

„Semmi ünnepelnivaló nincs a gazdasági válság miatt várható károsanyag-kibocsátás csökkenésében, ugyanis a megfelelő politikák és a strukturális intézkedések híján ez a visszaesés nem lesz fenntartható” – fogalmazott Birol.

Hozzátette, nem szabadna pont a megújuló energiára való átálláson spórolni, a kormányoknak a gazdasági ösztönző csomagokat arra kellene felhasználniuk, hogy országaik zöld energiát előállító technológiákba fektessenek.

„Egy fontos lehetőség nyílt meg előttünk. A világ vezető gazdaságai ösztönző csomagok bevezetésére készülnek. Egy jól megtervezett csomag gazdasági előnyöket tud ajánlani, és elősegíti az energiatőke forgalmát, amely rendkívül előnyös a tiszta energiára való átállásban” – nyilatkozta a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője.