Az illetékes miniszterekhez és a környezetvédelmi ombudsmanhelyetteshez fordul a Párbeszéd, miután a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal természetvédelmi területen engedélyezte Mészáros Lőrinc cégeinek, hogy homokbányákat nyissanak. A tervezett két homokbánya a felső-tiszai árapasztó tározó megépítéséhez nyújtaná a homokot, a gát kivitelezését szintén Mészáros cégei végzik el.
Kocsis-Cake Olivio sajtóközleményében úgy fogalmazott,
„megengedhetetlen, hogy az állam természeti értékeket áldozzon föl egy Orbán-barát oligarcha extraprofitjáért”.
A sajtóközlemény szerint ami történt „a foglyul ejtett állam típuspéldája”, hiszen
Orbán Viktor szomszédjának cégcsoportja az Országos Vízügyi Főigazgatás megrendelésére 25,9 milliárd forintért építhet a Felső-Tisza tiszakóródi szakaszán árapasztó tározót.
Ez ráadásul az eredetileg tervezett összegnél hétmilliárd forinttal több.
Tavaly decemberben derült ki, hogy a gátépítéshez szükséges nyersanyagot nem egy távolabbi bányából hozatnák, hanem helyben termelnék ki – méghozzá Natura 2000-es, „ökológiai hálózat – magterület” besorolású védett területeken. Februárban már Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is tiltakozását fejezte ki a homokbányák megépítésével szemben.
A Párbeszéd sajtóközleménye felhívja a figyelmet arra, hogy a térségben több másik működő homokbánya is található, így semmi nem indokolja az újabb, ráadásul természetvédelmi területen fekvő homokbánya építését.
„Az ügy folyamán egyetlen olyan érv sem került elő a bányanyitás mellett, amely túlmutatna azon, hogy a helyben bányászott homok révén nagyobb lehetne a Mészáros-cégek profitja.”
A környezetvédelmi hatásvizsgálat szerint 106 decibeles zajterhelés és napi 97 teherautó várható a területen a kivitelezési-kitermelési időszakban, illetve a helyi növényzet számára is hatalmas károkat okozna az üzem. Ez természetesen az állatvilágra is hatással van, az egyik bánya érinti a Szatmár-Bereg különleges madárvédelmi területet is.
„A fészkelési időszakra időzített kivitelezés esetén az érintett területen fészkelő párok fészekaljai nagy valószínűséggel elpusztulnak az előkészítő munkák (a fásszárú növényzet eltávolítása) során”.
Bár mind a nemzeti park, mind a bányanyitás kapcsán készített környezeti hatástanulmány a homokbánya megnyitása ellen szólalt fel, az illetékes kormányhivatal mégis kiadta a Mészáros és Mészáros Kft. és a nyíregyházi KE-VÍZ 21 Zrt. számára az építési engedélyt. A Párbeszéd felidézi, hogy Román István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormánymegbízott is a homokbánya ellen írt válaszlevelében:
„Új bánya nyitása ökológiai hálózat magterületén nem engedélyezhető.”
Frissítés 18:09:
Szél Bernadett Facebook-posztot írt az ügyhöz kapcsolódóan, az általa leírtak szerint Mészáros Lőrinc mégsem Natura2000 besorolású ökológiai hálózat magterületéhez kapcsolódó területen nyitja bányáját, mivel a magterület nem lett átminősítve más besorolású területté. A bányanyitás azonban így is problémás: a homokbánya tervezett helye az alatta fekvő felszín alatti vizek miatt – bár nem magterület – mégis különösen érzékeny.
Szél posztja a környezetvédelmi engedélyre hivatkozik, ami szerint
„a hatóság nem is igazán vizsgálta a lehetséges hatásokat, gyakorlatilag az „előírások maradéktalan betartására”, a „körültekintő munkavágzésre” és a „kifogástalan állapotban levő munkagépekre” alapozta az engedélyt.”
Szél Bernadett szerint bányát semmilyen körülmények közt nem szabadna nyitni vízbázis védőterületén, különösen úgy, hogy Szabolcsban máshol is lehetne bányászni homokot – a felszín alatti vizek veszélyeztetése nélkül.
A politikus felidézte, hogy eddigi eredmény az is, hogy nem Natura2000 besorolású területen nyílik meg a bánya, mint ahogy az az eredeti tervekben szerepelt, azonban nem állnak meg, jogi lépések következnek.
„Most azt is meg kell akadályoznunk, hogy vízbázison akarjon homokot bányászni, csak hogy nagyobb legyen a profitja.”
– fejezte be Szél Bernadett a posztját.
A Párbeszéd Tiszakóródon videót is készített a homokbányabiznisszel kapcsolatban:
A Párbeszéd sajtóosztályához a helyszínnel kapcsolatban kérdéssel fordultunk, amint ők válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Frissítés, 03.13. 11:15:
A Párbeszéd a Mérce kérdésére adott válaszát az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:
„A közlemény kiküldése után jelezte a kormányhivatal, hogy az említett terület valóban nem „ökológiai hálózat – magterület” besorolású, hanem „ökológiai hálózat – pufferterület” besorolású. Ám mindkét esetben védett (természetvédelmi) területről van szó. A kérdés – vagyis, hogy nyitható-e a területen bánya – szempontjából tehát nincs különbség: ökológiai hálózat területén új bányatelek nem nyitható.”
Tehát tévesztés történt, a terület valójában nem mag-, hanem pufferterület, azonban szerintük a lényeg ugyanaz: a terület védettséget élvez, így rajta új bánya nem nyitható. Fontos különbség azonban, hogy míg magterületeken ezt törvény szabályozza, pufferterületen nem.
