Újabb fejleményekre bukkant Szél Bernadett független országgyűlési képviselő Mészáros Lőrinc legújabb projektje, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nyitandó homokbánya ügyében.

Épp csak kiszáll a Mátrai Erőműből az ország mindenhez (is) értő oligarchája, rögvest gőzerővel bele is vetette magát új projektjébe, a gátépítésbe, homokbánya-biznisszel.

A felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. és a nyíregyházi KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt. még tavaly áprilisban nyerte el a Felső-Tisza országhatárhoz közeli szakaszán épülő árapasztó tározó kivitelezését, mondhatni izgalmas körülmények között:

26 milliárd forintért, ami a becsült árnál 7 milliárd forinttal több.

Ahhoz azonban, hogy a gátat megépíthessék, nem vennék a homokot, hanem inkább kitermelnék maguk. Tiszta sor – gondolhatnánk. A terv szerint Tiszakóród mellett nyitnának két bányát, csakhogy az már idén januárban kiderült, hogy mindkét helyszín tájvédelmi, Natura 2000 területen fekszik, az egyik érinti a Szatmár-Bereg különleges madárvédelmi területet is.

És bár ilyen esetekben még mindig fennáll a lehetősége annak, hogy egy ripsz-ropsz törvénymódosítással elhárítják az akadályokat, most úgy tűnik, mégsem ez lesz a megoldás, ami elgörgeti azokat Mészáros ügylete elől.

Szél Bernadett mai Facebook-posztjában legalábbis azt írja, írásbeli kérdésére az Agrárminisztérium azt a választ adta:

a kormány „nem tervez övezet-módosítást”.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Mészáros Lőrinc letett volna a homokbánya-nyitásról. Sőt, nemrég újabb kérelemmel fordult a kormányhivatalhoz immár „sekély, külszíni művelésű bánya” nyitásának engedélyezése végett – írja Szél posztjában.

A független országgyűlési képviselő szerint az előzetes vizsgálati anyagban az áll, hogy az újonnan kijelölt területek már nincsenek Natura 2000-es területen és nem számítanak ökológiai magterületnek sem, csak ún. pufferterületnek.

Csakhogy az új területek stratégiai ivóvízbázist érintenek, és védőterületnek számítanak, mégis van esélye Mészárosnak, mert trükk van a dologban – fogalmazott Szél Bernadett.

Hogyan lehetséges ez? A politikus szerint épp a vizsgálati anyag demonstrálja, milyen jogi trükkel nyitna bányát Mészáros ivóvízbázis védőterületén: a kormány még 2014-ben létrehozott egy külön kategóriát az árvízvédelmi gátak megépítéséhez szükséges nyersanyag 30 km-es körzetben való kitermelésére.

A bányatörvény szerint ez ugyanis nem bánya, hanem „anyagnyerő hely”, és jogilag abban különbözik a bányától, hogy minden sokkal egyszerűbben megy — a bányahatóságon kívül más szakhatóság nem vesz részt az engedélyezési eljárásban – mutatott rá a képviselő.

A gátépítésekhez használt nyersanyagok kitermelésére tehát ez a legegyszerűbb eljárás, hiszen ebben az esetben nem bánya, hanem „anyagnyerő hely” néven fut a terület.

Ám Szél Bernadett arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény szerint ez a megoldás nem engedélyezhető vízbázisok védőterületén, mert veszélyezteti a felszín alatti vizeket. Azonban ha mégis bányának nevezik, máris megoldódik a probléma, ugyanis a törvény bánya nyitását nem tiltja vízbázisok területén. És lám csak: Mészáros Lőrinc „sekély külszíni művelésű bánya” nyitására kért engedélyt. Szél idézi a vizsgálati anyagot is, amelyben az áll:

„..hidrogeológiai védőövezeten belül anyagnyerőhely nem engedélyezhető.”

„A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény értelmében ugyanakkor hidrogeológiai védőövezeten engedélyezhető külszíni művelésű bánya, hiszen ezt a törvény egyik rendelkezése sem tiltja. Ezt a jogi utat az elmúlt években több töltésfejlesztési beruházáshoz kapcsolódóan sikeresen alkalmazta a beruházó, tehát az anyagigény sekély, külszíni művelésű bányaként nyilvántartott és engedélyezett területről lett biztosítva, abban az esetben, ha a töltésanyag forrásterülete hidrogeológiai védőövezeten helyezkedett el.”

A független országgyűlési képviselő jelezte: most, hogy idáig sikerült eljutnia, az újabb információk birtokában folytatja a küzdelmet. Mint fogalmazott:

„Komolyan ott tartunk, hogy Mészáros Lőrinc aszerint nevezi „bányának” vagy „anyagnyerő helynek” a homokbányáit, hogy éppen mi van útban: a természetvédelem vagy a vízvédelmi szabályok?! Nem hagyjuk annyiban!”

Szél Bernadett teljes posztja itt olvasható: