Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gyerekellenes, pedagógusellenes, nemzetellenes: mi a baj a NAT-tal?

Ugyan korábban Kásler Miklós próbálta lekicsinyelni a Nemzeti alaptanterv (NAT) elleni tiltakozásokat azzal, hogy csak kevesen szólaltak fel ellene, az emberi erőforrások miniszterét a számok viszonylag gyorsan megcáfolták.

Iskoláktól jelenleg már több mint 100, szervezetektől és szakértőktől pedig közel 50 különféle tiltakozó visszajelzés érkezett (ezeket itt lehet megnézni).

Érdemes tehát megnézni azt is, hogy pontosan milyen szempontok alapján bírálják ennyien (feltehetően nem ok nélkül) a NAT-ot.

Nahalka István a Civil Közoktatási Platform oldalán összegezte az eddig született kritikai megállapításokat a NAT-2020-szal és a nyomában megjelenő kerettantervekkel kapcsolatban.

Az átfogó problémák közt több különböző formában is megjelenik a kritika, miszerint az új NAT nem felel meg a kor kihívásainak, sőt, „a jelentől viszolygó, a 21. század kihívásaira süket, életidegen, korszerűtlen”, ráadásul „tananyagtartalma morálisan vállalhatatlan”.

És talán a legfontosabb meglátás ez:

„Komoly kritikákat váltott ki a NAT szakmai körökben, megosztotta a társadalmat, márpedig a Nemzeti alaptantervnek éppen az a feladata, hogy megteremtse azt a nemzeti alapot, amelyre egy korszerű, XXI. századi oktatás épülhet.”

Az új NAT a szakmai állásfoglalások szerint gyerekellenes, mert sem a diákok érdeklődéséről nem vesz tudomást, sem arról, mennyire megváltozott körülöttünk a világ. Nem vesz tudomást a munkaerőpiaci elvárásokról, lexikális tudást erőltet kompetenciafejlesztés helyett.

„Az új NAT egyik legsúlyosabb bűne, hogy a szeptemberben 1., 5. és 9. évfolyamon tanulmányokat kezdő tanulókat egy semmiféle etikai és módszertani szabályrendszernek nem megfelelő „kísérlet” alanyainak tekinti. Hiszen a kerettantervek, a tankönyvek, más taneszközök időben való tanulmányozásának hiányában, felkészítő továbbképzéseket el nem végezve, a helyi tanterv elkészítésére képtelenül rövid időt hagyva nem tudnak megfelelően felkészülni a pedagógusok.”

És nemcsak gyerek- de pedagógusellenes is, hiszen rohamtempójú bevezetése tovább növeli a pedagóguspálya bizonytalanságait.

„A NAT a pedagógusok lebecsülése, szinte kiszolgáló személyzetté süllyesztése miatt sem vállalható.”

A szakértői meglátások szerint a NAT „alapvetően bizalmatlanságot tükröz a pedagógusokkal szemben, rájuk nézve erősen korlátozó”, emellett „okleveles tananyagmozgatóvá” degradálja őket, és arra sem ad lehetőséget, hogy a pedagógusok betöltsék azt az alkotói értelmiségi szerepet, amelyre a társadalomnak szüksége lenne.

De a NAT ennél is tovább megy, mivel nemzetellenes is – vélik a szakértők – ugyanis rontja az oktatás színvonalát, mérgezi az iskolai légkört, torzítja és leszűkíti a nemzeti kultúra fogalmát.

Vagy hogy ennél egy kicsit számszerűbben is érzékelhető legyen a probléma:

„Nem lehet a nemzet NAT-ja, nem szolgálhatja a NAT a teljes nemzet felemelkedését, ha a középfokú oktatásban valójában csak a tanulók 40%-ára (a gimnazistákra) érvényes.”

De van még itt baj bőven… És nem csak az, hogy a NAT félreértelmezi saját feladatkörét (például túlszabályoz, és nem viszi figyelembe, hogy az egyes diákoknak milyen speciális igényei lehetnek), de szakmai és pedagógiai színvonala is bőven hagy kívánnivalót maga után.

„A NAT tudás- és gyerekszemlélete részben elavult, részben egy soha nem is létezett felfogást tükröz.”

Túlterheli a diákokat, miközben óraszámokat csökkent, a csökkentés azonban választható tantárgyakra fordítható keretből történt, míg a kötelező tantárgyak tanulására fordított kötelező tanórák száma az évfolyamok többsége esetében nőtt, vagy legfeljebb ugyanannyi maradt.

A szakmai kritikák rámutatnak továbbá arra is, hogy az új Nemzeti alaptantervet feloldhatatlan belő ellentmondások jellemzik (mint például a fent említett óraszámcsökkentés vs. tananyagnövelés), miközben az oktatásért felelős miniszter azt a törvényben rögzített feladatát sem végezte el, hogy az előző NAT beválását vizsgálják meg – így azonban az új NAT kialakításához szükséges alapvető információk sem álltak rendelkezésre. Ugyanígy hiányolják a szakértők a NAT kialakításának koncepcióját, ami ha volt is, szakmai körökben nem ismert, éppúgy, ahogy az előzetes kutatómunkák eredményei sem (mellyel kapcsolatban megjegyzik: nagyon valószínű, hogy ilyen kutatások nem is voltak).

„A tervezet, illetve a végleges NAT-2020 elkészítésének folyamata, a munka költségei, valamint a résztvevők névsora ma sem ismert. Elfogadhatatlan, hogy ilyen nagy szakmai jelentőséggel bíró dokumentum gyakorlatilag „illegalitásban” készüljön el.”

Mindezeken túl súlyosan problematikus, hogy a NAT készítői nem vették figyelembe sem a pedagógiai szakemberek, sem a tanárok, sem a szakmai szervezetek, sem a tudományos kutatók, sem a művészetekkel alkotó módon foglalkozók véleményét, és az is, hogy a Nemzeti alaptanterv elfogadása nem felel meg a demokratikus, jogállami normáknak – vélik a szakértők.

És csak hogy még néhányat soroljunk a problémák közül:

  • A NAT bevezetés időzítése abba a helyzetbe kényszerítette a középiskolákat, hogy meghirdetett képzéseikre jelenleg is felvételiző diákjaik és szüleik a nekik korábban megígértekkel szemben nem tudják, hogy milyen könyvekből, milyen óraszámban, milyen tantárgyakat, milyen tagozatokon fognak tanulni.
  • Az oktatásirányítás a helyi tantervek átdolgozását rohamtempóban követeli meg az agyonterhelt és megalázóan rosszul fizetett pedagógusoktól, nem tervezett és ingyen elvégzendő többletmunkaként.
  • A NAT káoszt von maga után a tankönyv-átdolgozások tekintetében. A pár év alatt fölhalmozott tartóstankönyv-állomány pazarló és elhamarkodott kiadást jelent.
  • Nem ismerjük a gyógypedagógiai oktatási-nevelési intézményekre vonatkozó, a munkát alapjaiban meghatározó irányelvet, március közepén még meg sem jelent, s az eddigi 2020. február 8-tól hatályon kívül van. Az ezévi munkaterhek olyan mennyiségűek, hogy a NAT-tal kapcsolatos teendők, például a helyi tantervek átgondolt, a tanulóink, valamint az integráltan oktatott diákok optimális fejlődését biztosító megírását, ráadásul áprilisi határidővel, gyakorlatilag lehetetlen vállalkozásnak tartjuk.
  • Noha a NAT bevezetése jelentős mennyiségű tanári álláshely megszűnését fogja eredményezni, ennek a problémának a kezelésére semmiféle tervvel nem állt elő az oktatási kormányzat.

A teljes összefoglaló ide kattintva olvasható, Nahalka István azt is jelezte, hogy egy következő részben összegzi majd azokat a kritikákat, amelyeket a szervezetek és a magánszemélyek az egyes műveltségterületi tantervi tartalmakkal összefüggésben fogalmaztak meg.