Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Adatbázisba gyűjtötték a NAT elleni tiltakozókat: eddig több mint 200 iskola emelt szót

Az ország 65 különböző településéről 211 oktatási intézmény szerepel abban az adatbázisban, amelyet az aHang csoport és a Civil Közoktatási Platform (CKP) hozott létre, hogy összesítse az új nemzeti alaptanterv elleni nyilvános tiltakozásokat.

„Bár Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere csekélynek nevezte a tiltakozásokat, a kormány szemlátomást megijedt. Bejelentették, hogy március végéig minden megyében lesz konferencia az új Nemzeti alaptantervről, amelyen a Nemzeti Pedagógus Kar és az EMMI képviselői vesznek részt. A szervezők gondoskodtak ugyanakkor arról is, hogy a nyilvános eseményeken ne vegyen részt túl sok érintett. A rendezvények egy kis részét munkaidőben tartják, valamint mindegyiken létszámkorlát van érvényben” – fogalmaz a weboldal létrehozását bejelentő sajtóközlemény.

A listán 5 iskolaközpont, mintegy 80 általános iskola, kb. 100 középiskola, 32 egyetemi tanszék és intézet szerepel, ők mind szót emeltek a NAT ellen.

A lista folyamatosan bővül, az elmúlt napokban is láttak még napvilágot tiltakozó nyilatkozatok, így az oldalt összeállító civil szervezetek továbbra is várják atiltakozó iskolák, szervezetek, közösségek jelentkezését.

A közlemény arra is emlékeztet, az ADOM diákmozgalom (egykori Független Diákparlament) levélküldő kampányt indított: a levél küldésével bárki tájékoztathatja Kásler Miklóst arról, hogy a lexikális tananyag valójában nőtt az új NAT-ban; nem felel meg a modern pedagógiai módszereknek; és szembemegy az olvasásra és kritikus gondolkodásra való neveléssel.

Emellett az ADOM máricus 15-re hirdetett meg tüntetést az oktatás összes szereplőjének, amelynek az aHang társszervezője.

A tiltakozók azt kérik, hogy a Nemzeti alaptantervet ne vezessék be szeptembertől, helyette társadalmi párbeszéden és szakmai konszenzuson alapuló alaptanterv szülessen.

Az új nemzeti alaptanterv, amely a konszenzuálisan kidolgozott 2018-as tervezet után készült – utóbbit ugyanis a kormány nem tartotta elég hazafiasnak, ezért kidobta -, azzal került be a médiába, hogy több szélsőjobboldali elkötelezettségű szerzőt visz be az irodalomoktatásba.

A tanárok és oktatási szakértők azonban ennél lényegibb és átfogóbb problémákat kifogásoltak:

  • nem tudni pontosan kik is dolgozták ki a tantervet, és nem történt érdemi egyeztetés az érintett felekkel a kidolgozás során;
  • az irodalom- és történelemoktatás módszertana nem korszerű, inkább visszatérés a rendszerváltás előtti oktatási módszertanhoz;
  • bár azt ígéri, hogy csökkent a diákok és tanárok munkaterhein, ezt valójában nem végzi el;
  • a 21. századi készségek fejlesztése helyett a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt.
Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán