Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Továbbra is adómentes marad a súlyosan környezetszennyező repülés a kormánynak köszönhetően

Elbukott februárban az LMP által benyújtott törvényjavaslat, ami különadót vetne ki a repülésre, miután az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának fideszes többsége leszavazta azt. A különadóra azért lenne óriási szükség, mert bár az egyre növekvő utasforgalmú repülés a legnagyobb környezetszennyező utazási forma, mégis rengeteg kiváltságot élvez – hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.

Ennek egy része állami szinten nem orvosolható, mivel az EU-s szabályozás nem engedi, hogy a tagállamok áfát, illetve jövedéki adót fizettessenek a légitársaságokkal – így a magyar állam például évi 142 milliárd forintot spórol meg a légitársaságoknak.

Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy – mint az a G7 egy korábbi elemzéséből  kiderül – , a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) már 1996-ban engedélyezte az országoknak, hogy saját belátásuk szerint környezetvédelmi megfontolásból adókat vagy díjakat vessenek ki. Így a magyar kormánynak is vitathatatlan szerepe van a légitársaságok kiváltságos helyzetének biztosításában: Magyarországon a légszennyezés után kell környezetterhelési díjat fizetni, ez azonban a repülőkre nem vonatkozik, csupán a pontszerű kibocsátókra, vagyis mozgó járművekre nem.

Mindeközben ha például autóval utazunk, többféle adót is megfizetünk: az autók teljesítménye utáni adó, az átiratás illeték, a regisztrációs adók, a benzinben és gázolajban megfizetett jövedéki adó, az áfa, az útdíj és a parkolási költség mind az autó gyártása, illetve a használata során keletkezett káros környezeti hatásokat hivatott kompenzálni. Mivel a repülőkbe tankolt kerozin után sem kell áfát fizetni, a repülés kapásból 20-27 százalékos árelőnnyel indul a buszhoz, vonathoz vagy személyautóhoz képest, ami gazdaságilag vagy társadalmilag semmivel sem indokolható.

Így eshet meg, hogy az autósok mellett a vonattal utazók, a biciklisek és még a gyalogosok is több adót fizet, mint az, aki repülőre száll.

Vagyis bár a légitársaságok megadóztatásához nemzetközi összefogásra lenne szükség, a kormány a légi utasokat megadóztathatná. Ez általában 300 és 5000 forint között mozog, de már egy jelképes, utasonkénti és járatonkénti ezer forintos környezetvédelmi adó is évi közel 8 milliárd forint bevételt jelentene, amiből valamilyen módon kompenzálni lehetne a repülők környezeti, illetve zajszennyezését.

Az adó mértéke az út hosszától és a luxus mértékétől is függhet, hiszen azt is fontos megemlíteni, hogy a kis magánrepülők tízszer szennyezőbbek a (szintén nem alacsony kibocsátású) menetrendszerű járatoknál. Míg egy modern utasszállító fogyasztása 2-3 liter kerozin utasonként és 100 km-enként, addig egy business jet 15-20 litert fogyaszt ugyanazon a távon. És mivel utóbbiak ritkán repülnek teljes kihasználtsággal, az egy utasra jutó fogyasztás még ennél is nagyobb lehet. (Ebből a szempontból például különösen problematikus a szabályozás Ausztriában, ahol a kormány kifejezetten kedvez az oligarchák luxusrepüléseinek).

A légi közlekedés a klímaváltozás 5%-áért tehető felelőssé, miközben egyelőre nincs olyan technológia, amivel visszafogható lenne a kibocsátása, az utasok száma pedig várhatóan tovább fog növekedni. Amennyiben a nemrég zöld intézkedéseket hirdető kormány továbbra is kiváltságosokként kezeli a légitársaságokat, és nem csökkenti a közösségi közlekedés költségeit, a légi közlekedés sok esetben továbbra is a legolcsóbb és egyben legszennyezőbb utazási forma marad. Az LMP szerint a javaslat leszavazásával a Fidesz „ismét a klímagyilkos nagyvállalatok mellé állt a magyar emberek érdekei, és az egészséges környezet védelme helyett”.

(via g7.hu)

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán