Az utóbbi időben elszaporodtak a koronavírussal kapcsolatos hírek, illetve a nagy médianyilvánosság tovább erősítette a betegséggel kapcsolatos aggodalmakat. Az alábbiakban a koronavírus-járvány tíz fontos és elsődlegesen pozitív aspektusán keresztül számolunk be arról, hogy hogy áll a járvány és a megfékezésére tett erőfeszítések helyzete jelenleg.

1. Tudni lehet, mi okozza a megbetegedéseket

A koronavírus esetén a komoly tüdőgyulladásos tüneteket először 2019. december 31-én jelentették Vuhanban, majd január 7-én már azonosították is a vírust, illetve négy nappal később már a koronavírus genomja is felkerült egy publikus adatbázisba. Ez természetesnek tűnik, azonban érdemes észben tartani, hogy például az első AIDS-es esetet 1981 júniusában regisztrálták, majd ezt követően több mint két évig tartott, míg a virológusok azonosítani tudták a betegséget okozó vírust.

Ehhez képest a koronavírus-járvány esetén már tudni lehet azt is, hogy a megbetegedéseket a 2002-2003-as SARS-szal egy törzsbe, a Beta-koronavírusok 2B csoportjába tartozó SARSCoV2 kórokozó okozza. A jelenlegi járványt is elkeresztelték, ez a coronavirus disease 2019 kifejezésből összevont COVID19.

2. Ki tudjuk mutatni

Január 13-án kiadta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírusos megbetegedések valós idejű, RT-PCR labortechnikával történő diagnosztizálására vonatkozó iránymutatását. Ezzel minden hozzáértő számára lehetővé vált a vírus kimutatása a világ bármely pontján. Az azóta eltelt időszakban ráadásul fokozatosan nőtt a koronavírus-tesztek pontossága is, a WHO február végéig már 57 országba küldött tesztkészleteket.

3. Már javul Kínában a helyzet

Kifizetődőnek látszanak a Kínában bevezetett erős ellenőrzések és karanténba zárások: már egy ideje csökken a naponta regisztrált új esetek száma, tehát úgy tűnik, a komoly állami intézkedések nyomán ténylegesen sikerült megfékezni Kínában a vírust, a fertőzöttek száma tetőződni látszik az utóbbi időben: jelenleg ez alig több mint 80100 beteget jelent Kínában, de a szám alig növekszik. A vírus kiindulópontjaként szolgáló Wuhant is magába foglaló Hupej tartományt leszámítva például szombaton arról írt a Reuters, hogy január 20. óta a legkevesebb napi új esetetet regisztrálták, csupán hármat. Hupejt is beleszámítva ez a szám egyébként ma, március 3-án reggelre csupán 125 volt.

4. Az esetek 81%-a nem komoly

A koronavírus az esetek 81%-ában nem okoz súlyos tüneteket. Igaz, a további 19 százaléka a betegeknek annál rosszabbul jár: 14% esetén komoly tüdőgyulladás alakul ki, valamint 5% azoknak az aránya, akik állapota kritikussá, akár halálossá is válik. A halálozási ráta csupán 2-3%, eddig 3100 ember vesztette életét a COVID19 során.

5. Sok a felgyógyuló

Sokáig egyáltalán nem jelent meg hangsúlyosan a médiában a koronavírusból felgyógyulók száma, bár mostanra ez a helyzet is változni látszik: ahogy telik az idő, egyre többen gyűrik le a betegséget (persze előfordul az is, hogy valaki újrafertőződik, a betegség egyszeri leküzdése nem ad teljes és tartós immunitást). Ígéretes, hogy már több mint fele annyian gyógyultak fel a koronavírus-járványból, mint amennyi az összes regisztrált eset: előbbiek száma jelenleg 47 995, utóbbiaké 90 936. Bár mindkét szám elkerülhetetlen módon naponta növekszik, a felgyógyultak száma stabilan nő, míg a fertőzötteké stagnálni látszik.

6. Alig fertőződnek meg fiatalok

A regisztrált esetek csupán 3%-a történik 20 év alattiaknál, illetve a negyven év alattiaknál csupán 0,2% a halálozási ráta. A gyerekek esetén sokszor akár annyira enyhék a tünetek, hogy a víruson észrevétlenül esnek át.

7. Könnyű semlegesíteni a vírust

Kutatások kimutatták, hogy a koronavírusok, köztük a SARS és a MERS akár kilenc napig is túlélnek élettelen felületeken (fém, üveg vagy műanyag), azonban egy percen belül könnyedén elpusztíthatóak például etanollal, hidrogén-peroxiddal és nátrium-hipoklorittal (hypóval). Ráadásul minél melegebb a környezet, a vírustörzs annál kevésbé ellenálló, annál inkább hal el önmagától is. Azonban a különböző „fertőzött felületektől” sem kell különösebben félni, a gyakori szappanos kézmosás hatékony módszer elkerülni a különféle betegségeket, így a koronavírust is.

8. Nagy a tudományos együttműködés

Több mint 200 tudományos cikk jelent meg az elmúlt két hónapban a koronavírusról, és a szám egyre növekszik. Ha csak az amerikai Országos Orvosi Könyvtár adatbázisát nézzük, 235 különböző tudományos cikk olvasható COVID19 és SARSCoV2 témákban. A jelenlegi cikkeket több mint 700 tudós jegyzi epidemológiai, kezelési, genetikai, diagnosztizálási és egyéb klinikai, a koronavírushoz köthető témákban, ráadásul számos további cikk jelenleg áll elbírálás alatt. Csak összehasonlításképp: a 2002-2003-as SARS esetén több mint egy év alatt feleennyi témába vágó kutatást publikáltak.

9. Már tesztelik az első védőoltásokat és több mint 80 klinikai vizsgálat van folyamatban

Több különböző kutatócsoport próbál vakcinát kifejleszteni a koronavírusokkal, így a jelenlegi járványt okozó SARSCoV vírussal szemben is. Ehhez természetesen rengeteg munka kell: mielőtt bármely védőoltást bevethetnének, rengeteg különböző tesztet szükséges elvégezni a létrehozott anyagok toxicitását, mellékhatásait és persze hatékonyságát illetően. Ez akár több hónapot, éveket is igénybe vehet, de attól még örvendetes hír, hogy világszerte több különálló projekt dolgozik a koronavírus-járvány végleges megfékezéséért, oltóanyagaikat legfőképp a koronavírust a gazdasejthez kapcsoló S glikoproteinre alapozva. Az oltóanyagon dolgozó Inovio már január 30-án bejelentette, hogy együttműködik a pekingi Advaccine-nel a vuhani koronavírus-járvány megfékezése érdekében, illetve február 18-án jelentette be a Sanofi is, hogy az amerikai egészségügyi minisztériummal a koronavírus elleni oltóanyag munkálatain.

10. Továbbra sincsen magyarországi eset

Ez bár jó hír az egyik oldalról, mint ahogy az is, hogy a koronavírus a fiatalabbakra kevésbé veszélyes, viszont ennek ellenére fontos, hogy figyeljünk a higiéniára – gyakori kézmosással és -fertőtlenítéssel visszaszorítható bármely vírus terjedése és megóvhatóak a betegségekkel szemben védtelenebb idősek és krónikus betegek is, legyen szó influenzáról vagy éppen koronavírusról. Fontos tudatában lenni annak, hogy előbbi jelenleg Magyarországon komolyabb fenyegetést jelent – koronavírusos esetet az országban továbbra sem regisztráltak.

(TheConversation, Reuters, Al Jazeera)