A divatipar nagyobb mértékben felelős a szén-dioxid kibocsájtásért, mint a légiközlekedés és a hajózás együttesen, illetve a világ második legnagyobb vízfelhasználója is – derül ki a Portfolió elemzéséből.

A fast-fashion márkák által is szorgalmazott gyártás – vásárlás -kidobás, valamint a cégek által évenként piacra dobott tíz-húsz kollekció rendkívül környezetszennyező, emellett pedig a fogyasztást is indokolatlanul felgyorsítja. Mivel divatos lett zöldnek lenni, az elmúlt években több cég is előállt a maga környezettudatos stratégiájával: a H&M például 2030-ra száz százalékra tervezi növelni az újrahasznosított alapanyagok arányát, viszont

„elsődlegesen továbbra sem az motiválja ezeket a nagyvállalatokat, hogy ténylegesen megtegyék azokat a lépéseket, amelyek az emberi és természeti katasztrófák visszafordításához szükségesek, hanem hogy jó színben tűnjenek fel a fogyasztók előtt, és a környezettudatosság illúziójában az ő termékeiket vegyék meg továbbra is”.

A greenwashing, azaz zöldmosás jelenségével ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben, a kapitalizmus és a divatipar viszonyáról pedig itt lehet bővebben olvasni.

A Portfolió pedig összeszedett néhány adatot arról, mit tesz a környezettel a divatipar:

• mivel egy átlagos felhasználó 36 százalékkal kevesebb alkalommal vesz fel egy ruhadarabot, mint 15 évvel ezelőtt, így évente 460 milliárd dollár értékű ruha kerül a szemétbe, ez másodpercenként egy teherautónyi mennyiséget jelent,
• a ruhák mosása évente 500 ezer tonnányi szennyező anyaggal árasztja el az óceánt, ez 50 milliárd műanyagüvegnek felel meg; egy 2017-es jelentés becslései szerint az óceánokban található mikroműanyag 35 százaléka a szintetikus textíliák mosásából származik
• ez az ágazat felel az emberiség szén-dioxid kibocsájátsának 10 százalékáért, évente 1,2 milliárd tonna üvegházhatású gázt kibocsájtva,
• egy pamutpóló gyártásához több, mint 3000 liter víz szükséges – így vált a ruhaipar a második legnagyobb vízfelhasználóvá.

A környezetszennyezés csökkentéséhez rendszerszintű változásra lenne szükség, ám mi is megtehetünk pár dolgot, ha vissza akarjuk szorítani a fast fashion márkák térnyerését. Amennyiben lehetőségünk van rá, pénzünkkel inkább kis, helyi ruhacégeket, tervezőket támogassunk, vásároljunk másodkézből, vagy cserélgessünk a közösségünkben, illetve ha szükségünk van valamilyen darabra, kérdezzük meg, nem lapul-e ismerősünknél egy kihasználatlan darab.