Kásler Miklós a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában reagált a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatos véleményekre kedd reggel. Emellett pedig bejelentette azt is, hogy „szeptemberre minden elkészül”, így a következő tanévben már bevezetik a NAT-ot és a kerettanterveket is – írja az MTI.

Az emberi erőforrások minisztere továbbá arról is beszélt, hogy mintegy 3 ezer középiskola van az országban, és összesen csak 7 iskolából tiltakoztak a NAT bevezetése ellen, illetve mindössze néhány egyetemi oktató csatlakozott hozzájuk, szerinte pedig ez „csekély, 1 százalék alatti”.

„Soha nem tudjuk elérni, hogy mindenki elégedett legyen, de ez a tanterv a jelenlegi adottságok alapján készült, és lényeges továbblépést jelent az előző tantervhez képest” – jelentette ki a miniszter.

Hozzátette, szerinte a tiltakozók nem érdemi észrevételeket tettek, hanem politikai megonfotolásokat közvetítettek, és nem volt szerencsés a középiskolás diákokat is belevonni ebbe.

Csakhogy amit Kásler mondott arról, hogy hányan is tiltakoztak a NAT ellen, az súlyos csúsztatás.

Az alaptanterv elleni tiltakozáshoz a 444 januári cikke szerint közel 30 tantestület csatalkozott, azóta pedig már a VI. kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium, az Újbudai József Attila Gimnázium, a Kőbányai Szent László Gimnázium, a Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium tanárai, a Veres Pálné Gimnázium tanárai és a Budapesti Teleki Blanka Gimnázium tantestülete is a listát gyarapítja.

És ehhez jött még éppen ma, február 25-én a veszprémi Lovassy László Gimnázium is, akik közleményükben azt írták,

a közoktatás nagyon is rászorul egy mély, stratégiai korszerűsítésre, de ez az alaptanterv ezt nem orvosolja, sőt néhány szempontból még súlyosbítja is a problémákat.

„Ennek oka az új Nemzeti Alaptanterv erőltetett ütemű létrehozása, és éppen emiatt a mély, érdemi szakmai konzultáció elmaradása” – írják.

A Lovassy pedagógusai ezért azt javasolják, hogy a NAT bevezetését legalább egy évvel halasszák el, és az így nyert időt olyan szakmai egyeztetésre használják fel, ami nyitott a NAT új változatától különböző szemléletmódok és tartalmak befogadására is.

Viszont fontos hozzátenni azt is, hogy a tiltakozások szászlóvivőjét nem csak az intézményi kiállás jelentette, ugyanis eközben a NAT-ot rengeteg szervezet és oktató is nyilvánosan ellenezte. Íme a lista (a teljesség igénye nélkül):

• A Történelemtanárok Egylete
• A Magyartanárok Egyesülete
• A Pedagógusok Szakszervezete
• A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
• A Szépírók Társasága
• A Civil Közoktatási Platform
• A Magyar Filozófiai Társaság
• A Nyelv és Tudomány
• Pszichológusok tiltakozása
• Szülői Hang
• Számos pedagógus – köztük lengyelországi tanárok is – pedig a #NoNat Facebook kampányban, egyénileg tiltakozott.

És nem lehet csak „néhány oktatóról” sem beszélni, hiszen eközben a NAT ellen közös tiltakozó nyilatkozatot adtak ki a Debreceni Egyetem intézetének dolgozói és a Magyar Tudományos Akadémia Irodalom- és Kultúratudományi Bizottsága is.

Továbbá számos egyetemi oktató is „megütközését és felháborodását” fejezték ki az irodalomtanításra és irodalomtanulásra vonatkozó részletei miatt. A nyílt levelet közel ötven, irodalommal, esztétikával, filozófiával foglalkozó oktató írta alá az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, a Debreceni Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Miskolci Egyetemről, a Nyíregyházi Egyetemről, a Pannon Egyetemről és az Eszterházy Károly Egyetemről – írta meg az Index nemrég.

A bárki által aláírható, NAT-ellenes petíciót pedig eddig több mint 24 ezer ember írta alá – bár az is tény, hogy eközben a NAT melletti aláírásgyűjtés is 23 ezernél tart. Az viszont akkor sem jelenthető ki, hogy a tiltakozás csekély lenne.

De ha mindez nem lenne elég, február 28-án a Diákparlament is akciót szervez a budapesti Hősök terén a NAT ellen.