Hétfőn indul Londonban a Wikileaks-alapító Julian Assange kiadatási pere, ennek alkalmából gyűltek össze több százan Londonban, hogy a kiadatás ellen tiltakozzanak. A megmozduláson jelen volt Jánisz Varufákisz volt görög pénzügyminiszter, Vivienne Westwood divattervező és Roger Waters, a legendás Pink Floyd tagja.
A 48 éves Assange jelenleg a Belmarsh börtönben, nagyon rossz egészségi állapotban várja kiadatási perét, miután hét évet töltött el Ecuador londoni nagykövetségén.
A tüntetők „Ne adjátok ki Assange-t!” és „Az újságírás nem bűncselekmény” feliratú táblákkal vonultak a brit törvényhozás épülete elé, ahol a Assange édesapja mondott beszédet.
Protest demanding free Julian Assange makes its way to Parliament down Londons Strand@WSWSMedia pic.twitter.com/ZPtBXDiZQF
— SEP London (@Sep_london) February 22, 2020
A tüntetést megelőző napon Roger Waters a sajtónak nyilatkozva elmondta, úgy tűnik, a brit hatóságok meg fognak hunyászkodni az USA előtt, és kiadják a férfit, hogy Amerikában haláláig bebörtönözzék.
„Semmilyen bűncselekményt nem követett el, nyilvánosságra hozott valamit, hiszen újságíró és azt tette, amit az újságírók szoktak” – tette hozzá.
A Wikileaks platformot 2006-ban megalapító Assange 2010-ben került az amerikai kormányzat célkeresztjébe, miután titkos amerikai diplomáciai is katonai dokumentumok százezreit tette közzé. A dokumentumokat az amerikai haderőnél szolgáló Chelsea Manning tette közzé, akit azóta 35 év börtönbüntetésre ítéltek árulás és kémkedés vádjával.
#DontExtraditeAssange to Trump’s America #PressFreedom #FreedomOfSpeech The Bells are playing a happy tune! Let’s Free #Assange pic.twitter.com/DXGFc4L5wO
— Emmy B (@greekemmy) February 22, 2020
Assange-t szintén kémkedés miatt körözik az amerikai hatóságok, ha bűnösnek találtatik a bíróság előtt, összesen 175 év börtönre ítélhetik.
A 2010-ben, több hullámban kiszivárogtatott dokumentumok az USa globális birodalmi politikáját, illetve az afganisztáni és iraki katonai beavatkozás szánalmas állapotát és tragikus következményeit. Az iratoknak köszönhetően fény derült az amerikai hadsereg által az afgán és iraki civil lakosság ellen elkövetett atrocitásokra, illetve a különleges egységek amerikai jogrenddel szembemenő, hivatalosan nem engedélyezett fedett akcióira.
Egyúttal az is kiderült, hogy Washington a nemzetközi jogot sértő módon, az ENSZ épületén belül kémkedett a nemzetközi szervezet két főtitkáráról, Kofi Annanról és Pan Gimunról.
A Wikileaks által közzétett iratokat a legnagyobb presztízsű nemzetközi lapok dolgozták fel, komoly arcvesztést okozva a jelentősen túlterjeszkedő amerikai külpolitikának, illetve a jogállami kontroll alól önmagát kivonó katonai és hírszerzési szervezeteknek.
Assange a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány újra a figyelem középpontjába került, amikor a Wikileaks közzétette Hillary Clinton demokrata elnökjelölt privát emailszerverén tárolt, de külügyminiszteri megbiztatása alatt, hivatalos minőségben folytatott levelezését. Clintonék emiatt Moszkvával történő összejátszással vádolták Assange-t, aki tagadta az összejátszás létét, és hidegháborús hisztéria generálásával vádolta meg a kampánystábot.
Assange 2012-ben menekült Ecuador londoni követségére, ahol politikai menedékjogot kapott, ám tavaly ezt az ecuadori hatóságok visszavonták, így kerülhetett a brit rendőrség őrizetébe.
A férfi ellen svéd hatóságok is adtak nemzetközi elfogatóparancsot szexuális zaklatás miatt, ám ezt az ügyet utóbb ejtették.
(via Standard.co.uk, ITV)
