Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Anyák merültek a Kettős-Körös vízébe, hogy az újszülöttek korai fürdetése ellen tiltakozzanak

Rendhagyó akcióra került sor szombaton a Békés megyei Szanazugnál, ahol anyák merültek el a Kettős-Körös hideg vízében, hogy a magyar szülészeti rendszer megannyi „futószalagelven” működő gyakorlata közül az egyik ellen tiltakozzanak.

A Másállapotot a Szülészetben! mozgalom és a Békés Születés(é)ért Támogatókör aktivistái az újszülött kisbabák aranyóráját megszakító korai fürdetés káros hatásaira akarták ezzel az akcióval felhívni a figyelmet.

Hogy mi is az az aranyóra? A nemzetközi egészségügyi elvek szerint az újszülöttnek közvetlenül a születés után időre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon a méhen kívüli életre, ennek pedig legjobb módja, hogy azonnal bőr-bőr kontaktus alakul ki az anya és a baba között. Ahogy a szervezők az esemény Facebook-oldalán fogalmaznak:

„(a)z ország több szülészetén máig a napi rutin része, hogy a pár perces újszülötteket megfürdetik, megszakítva ezzel az aranyórát, melyet a babának zavartalanul és megszakítás nélkül az anyával bőrkontaktusban kellene töltenie. Minden stabil újszülött számára biztosítandó az azonnali bőr-bőrkontaktus és ennek fenntartása az aranyórák alatt! A lehető legjobb életkezdetet ez biztosítja!”

A szervezők úgy vélik, ez a gyakorlat a kisbaba számára legalább akkora stresszel jár, mint amekkora próbatétel a téli hideg folyóvízbe való merülés. Rámutatnak: a Kettős-Körösbe merülést az anyák önként választják, a túl korai fürdetést azonban az újszülött nem választhatja meg, sőt sokszor az anyát sem látják el elegendő információval ahhoz, hogy tájékozott döntést hozhasson.

Az aranyóra megszakítására leggyakrabban a tisztaság és a fertőzések elkerülése szolgáltat indokot, ám ahogy az aktivisták hangsúlyozzák, erre valójában semmi szükség, az okozott kár azonban sokkal nagyobb:

„A kisbaba a születés után nem koszos, az azonnali és hosszan tartó bőr-bőrkontaktus teljesen biztonságos, a magzatmáz még sokáig védi őt, ezt sem szabad eltávolítani! A >>tisztaság<< ekkor nem fél egészség, a siettetett gyors szeparáció nem a baba legfőbb érdekét szolgálja!”

Ezeket a tényeket egyébként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a hazai szakmai ajánlások is rögzítik. A hazai ajánlások a rutinvizsgálatokat és az első fürdetést legkorábban a születés utáni második órában javasolja, de a WHO szerint egyenesen 24 órát kellene várni ezzel, hacsak egészségügyi okok vagy kulturális szokások másként nem indokolják.

A tiltakozók épp ezért gondolják, elvárható lenne, hogy a hazai szülészetben betartsák ezeket a szakmai ajánlásokat, annál is inkább, mert a korai fürdetés gyakorlatának felszámolása még pénzbe sem kerülne.

Az újszülöttek jólétén túlmenően – mely önmagában is igen fontos szempont -, az aranyóra tiszteletben tartása egy tágabb szülészeti paradigmaváltás iránti társadalmi igénybe is illeszkedik. Ahogy arra a Mércén megjelent tematikus sorozatunkban is rámutattunk, a modern orvoslás kialakulásával párhuzamosan a születés egyre inkább egy túlszabályozott, futószalag-szerű műveletté vált, amely nem tartja tiszteletben az anyák testi integritását és önrendelkezését, az anya és az újszülött igényeit pedig a szülészeti rendszer hatékonysága alá rendeli.

Ezeknek a gyakorlatoknak az összességét szokták szülészeti erőszakként leírni, a túl gyakori császár- és gátmetszésektől kezdve a szülés mesterséges beindításán át az nem megfelelő tájékoztatásig rengeteg szülészeti eljárás tartozhat ebbe a kategóriába.

A Másállapotot a szülészetben! mozgalom jó ideje küzd azért, hogy megváltozzon ez a helyzet, és a szülésre ne mint orvosi beavatkozásra, az anyára pedig ne mint passzív elszenvedőre tekintsen a rendszer.

Ennek kapcsán a szombati Békés megyei eseményen az egyik felszólaló úgy fogalmazott:

„Dühös vagyok, mert ma Magyarországon a szülés és a szülés utáni ellátás milyensége azon múlik, hogy hol lakik, melyik kórházhoz tartozik az adott kismama, esetleg azon, hogy van-e pénze maga köré támogató csapatot, orvost, szülésznőt, dúlát szervezni. Ennek híján bátor a kismama, hogy ügyeletben szüljön, ebben az érzékeny és sebezhető életszakaszban pedig legyen elég bátorsága kiállni magáért és magukért.

Vagyis azért vagyok dühös, amiért a nemcsak a nevében anya- és bababarát ellátás elérése lutri, és nem alanyi jogon jut hozzá mindenki.”

Az eseményen elhangzott beszédeket teljes terjedelmükben itt tudjátok megnézni: